A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok – miután a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság lépései nyomán más lehetőségük nem maradt – a múlt pénteken teljesítették az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény által előírt közzétételi kötelezettséget, és pénteken valamennyi szerződésük adatait nyilvánossá tették.
Az ügy előzménye: 2015 tavaszán a HVG egykori, a Világgazdaság jelenlegi munkatársa, Csabai Károly fordult közérdekű adatkéréssel az MNB Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) alapítványához, és valamennyi pályázata eredményének kiadását kérte az elnyert összegek felsorolásával, valamint a pályázatokat megalapozó dokumentumokkal együtt. A bíróság ezt első fokon elutasította, azzal, hogy az alapítványok nem közfeladatot ellátó szervezetek, így nincs helye az adatok kiadásának. A másodfokú bíróság azonban az adatok elektronikus kiadására kötelezte az alapítványt. Az indoklás szerint ugyanis az alapítványok közfeladatot látnak el közpénzből.
Áder és az Ab közbelépett
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2016. 04. 29. (XX/17)
