hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Puhul a kormány „terrortörvények” ügyében?
Pintér és Simicskó küzdelme a „háromfejű” ellenzékkel

2016. 04. 21.
Az év elején a Fidesz mintha még tisztán kommunikációs kérdésként tekintett volna a terrorellenes jogszabály-módosításokra – a párt kommunikátorai akkor teljes gőzzel azon dolgoztak, hogy egy alaptörvény-módosítás beterjesztésével a teljes ellenzéket, a Jobbiktól az LMP-ig felelőtlen és migránsbarát színben tüntessék fel. Most a jelek szerint a kormány komolyan veszi az egyeztetéseket, és ha az alaptörvény-módosítás ügyében nem is, a terrorellenes intézkedéscsomag ügyében közel lehet a megállapodás a kormány és az ellenzék legalább egy része között.

A 2016-os évre a Fidesz a 2015-ös slágertéma, a „migrációs veszély” továbbvitelével fordult rá, miután a migrációs krízisre adott kormányzati válasz révén a korábbi évben elvesztett támogatóinak a nagy részét visszaszerezte. Miközben 2014-15 fordulóján, a kitiltási botrány, a korrupciógyanús ügyek, a tömegtüntetések és az Orbán–Simicska szakítás időszakában a Fidesz támogatóinak jelentős része elfordult a kormánypárttól, a tavalyi év folyamán, a bevándorló­témának köszönhetően pár hónap alatt magára talált Orbán Viktor pártja. A Fidesz egyik vezetője azt magyarázta a Heteknek, hogy amennyiben a migránstéma akár csak fele akkora probléma lesz idén, mint tavaly, akkor teljesen „lefed” minden más témát 2016-ban, és kivételesen előnyös helyzetben fordulhatnak rá a 2018-as választási kampányra.

A diktatúra előszobája?

A Fidesz tehát a migrációs krízis témájának „átmentésével” készült 2016-ra. Ennek eszköze lett volna az alaptörvény-módosítás érdemi egyeztetés nélküli beterjesztése. Simicskó István honvédelmi miniszter kezdett el arról beszélni, hogy módosítanák az alaptörvényt, bevezetve egy új rendkívüli jogrendi kategóriát, az úgynevezett „terrorveszélyhelyzetet”. A javaslatcsomag terrorveszélyhelyzetben a szükségállapotnál gyengébb, de a természeti katasztrófáknál elrendelhető veszélyhelyzet kategóriájánál szélesebb jogköröket adott volna 60 napig a kormánynak anélkül, hogy az Országgyűlésnek ehhez hozzá kellett volna járulnia. A tervezet szerint ez alatt az idő alatt korlátozhatnák, illetve engedélyhez köthetnék az ország meghatározott területén való tartózkodást, kijárási tilalmat rendelhetnének el egy érintett település és pontos időtartam meghatározásával, és emellett betilthatnák a közterületen tartandó tömegrendezvényeket, nyilvános gyűléseket (például a tüntetéseket). Igénybe vehetnék a rádiók, televíziók és más tömegkommunikációs intézmények létesítményeit és berendezéseit, de ezek használatát be is tilthatnák, valamint korlátozhatnák és megtilthatnák külföldi személyekkel, szervezetekkel és intézményekkel való érintkezést  (például külföldi újság­írókkal való kapcsolattartást). És szükséges időre elrendelhetnék az ország meghatározott területén a lakosság kitelepítését meghatározott új helyre. Sőt, eltérhetnének az államháztartásra vonatkozó szabályoktól, átcsoportosíthatnának összegeket a költségvetésben, büdzsében nem szereplő más kiadásokat teljesíthetnének, sőt, új bírságokat állapíthatnának meg, a bírságok mértékét pedig módosíthatnák.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!