2015-ben több mint egymillió migráns érkezett Európába, közülük 400 ezren Magyarországon keresztül vonultak át. A police.hu adatai szerint míg 2014 első tizenegy hónapjában 42 786 illegális bevándorláshoz kapcsolódó esemény történt, 2015 első tizenegy hónapjában közel megtízszereződött ez a szám: 428 274 ilyen jellegű esetet regisztráltak, ami egyértelműen mutatja, mekkora plusz terhet rótt a határőrségre és a honvédségre a drámaian megnövekedett migráció. A tiltott határátlépé-sek száma a 2014-es 36 ezerről 2015 első tizenegy hónapjában elérte a 413 ezret. A hatósági intézkedések is hasonló mértékben emelkedtek: tavaly az első tizenegy hónapban 358 ezerrel több intézkedésre volt szükség, mint 2014 első tizenegy hónapjában. Mindez elsősorban és nem meglepő módon a déli határokat sújtotta: Csongrád megyében közel 190 ezer, Somogyban 140 ezer, míg Baranyában 36 ezer illegális cselekmény történt.
A statisztika szerint az illegális cselekményekben érintett személyek 42 százaléka szír, 22 százaléka afgán volt, aztán irakiak, koszovóiak és pakisztániak következnek 5-5 százalékkal. Figyelemre méltó, hogy az illegális bevándorlók 7 százalékánál nem sikerült megállapítani a származási országot, márpedig ez igen nagy létszám: több mint 30 ezer fő. A magyar–szerb határt lezáró kerítés 2015. szeptember közepén készült el, míg a magyar–horvát határzár október 15-én. Az év elejétől a kerítések elkészültéig Szerbia felől mintegy 204 ezer, Horvátországon keresztül 185 ezer illegális migráns érkezett. A lezárást követően a tiltott határátlépés a töredékére csökkent: a korábbi napi többezres adatokkal szemben október 17-én 870, október 18-án mindössze 41 főt fogtak el.
Mindebből akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy Magyarországon a fizikai határzárral megoldódott a migránskérdés, ám ez nem igaz. A népvándorlást generáló szíriai polgárháború egyre fokozódik, a több millió szír menekültet befogadó Törökország elnöke pedig azzal zsarolta meg az Európai Uniót, hogy ha nem kap országa több milliárd eurót, buszokra teszik a menekülteket, és Európa felé indítják őket. A görög–macedón határon jelenleg is feszült a helyzet, így nem meglepő, hogy számos szakember úgy látja, 2016 drámaibb év lehet a migráció szempontjából, mint 2015 volt. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az ATV Szabad szemmel című műsorában arról is beszélt, hogy szerinte idén a tavalyi bevándorlótömeg többszöröse jelenhet meg tavasztól Európában – közülük sokan a Balkánon, sőt akár Magyarországon is ragadhatnak, és a nagyobb tömegben érkező menekülők előtt esetleg a kerítés sem lenne akadály.
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a Heteknek azt mondta, mindaddig nem kell nagyobb, több ezer fős betörésektől tartani, amíg a migránsok valamilyen úton képesek eljutni Európába, tehát ameddig a határkerítések csak terelik a tömegeket. Jelenleg a horvát–szlovén határon átjuthatnak Európába, ám ha ezt a szakaszt is lezárnák, az új helyzetet teremtene. Amennyiben végleg elvágnák a tömegek útját, úgy a külső határok védelme uniós hatáskört érin-tene. Tálas szerint a török kérdés is nyitott, akárcsak a görög–macedón határhelyzet, és legfőképpen a szíriai rendezés körül sok a bizonytalanság, ezért nehéz megtippelni, előállhat-e, és ha igen, mikor, egy a tavalyinál is súlyosabb helyzet.
A legkritikusabb szeptemberi időszakban 4300 katona teljesített szolgálatot a határoknál a belügyminisztérium alá tartozó határőrök mellett. Simicskó István honvédelmi miniszter az Inforádióban arról beszélt a napokban, hogy növelni kell a létszámot, mert már a migránskrízis előtt is 5000-5500 fő hiányzott a rendszerből. A miniszter azt szeretné, hogy hosszabb távon húszezer fős tartalékos haderő álljon fel, rövidtávon pedig kétezer fiatalt szólítana meg. Ugyanakkor egy – feltételezett – húszezres határrendészeti létszám is eltörpül a Tarjányi és mások által vizionált többszázezres tömeghez képest.
Külső határaik védelméről az uniós tagállamok kormányai döntenek, ám a 2004-ben létrehozott Frontex (Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség) feladata az, hogy elhárítsa az unió külső határaitól érkező illegális bevándorlást, embercsempészetet és a terroristák beszivárgását. A Frontex eddig a menekültáradatban leginkább érintett országokra, Görögországra és Olaszországra összpontosította az uniós pénzeket, ezzel közvetve tehermentesítve a többi tagállamot. A Frontex költségvetését a 2014-es 90 millió euróról tavaly 142 millió euróra növelték, idén pedig 170 millióra tervezik növelni.
2016. 02. 12. (XX/06)
