hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Ki lop többet?
Korrupcióvita a parlamentben

2015. 12. 09.
Hét óra hosszúságú antikorrupciós vitanapot tartottak a parlamentben hétfőn: csodák csodájára kiderült, hogy a kormány az ellenzéket tartja korruptnak, az ellenzék viszont a kormányt. A független jelentések szerint mostanában szokatlanul bőkezűen osztják az uniós támogatást, ami szintén a közpénzherdálás melegágya.

Gyurcsány Ferenc fűtött medencéje, Juhász Ferenc lakásügye, Hagyó Miklós Nokiás doboza, Simon Gábor eltitkolt pénze, a szocialisták feketekasszája, a jobbikos Kovács Béla kémügye az egyik oldalon. A maffiakormány és a pártos főügyész, Andy Vajna kaszinói, Mészáros Lőrinc hihetetlen felemelkedése a másik oldalon. „Színvonalas” vitában ostorozta egymást a kormányoldal és az ellenzék a hétfői „antikorrupciós” vitanapon, melynek hallatán sokan eleve kabarétréfáról beszéltek.    
Tóbiás József, az MSZP elnöke felszólalásában elismerte, hogy az elmúlt 25 évben „minden kormánynak volt egy-két ügye”, de hangoztatta, hogy az utóbbi öt évben állami szintűvé vált a korrupció. Példaként említette, hogy a családok biztonságára és egészségére hivatkozva átalakították a szerencsejáték-piacot, ami most magánkézben összpontosul. Ez a kéz egyébként Andy Vajna filmipari kormánybiztosé, aki az országosan kiadott hét koncesszióból ötöt kapott meg. Tóbiás emlékeztetett rá, hogy a kormánypártok a trafikmutyit is törvénnyel tették legálissá. A szocialista pártelnök visszaélésekről beszélt az állami földek értékesítése kapcsán is.
Tóbiás bírálta, hogy a közbeszerzések több mint felét nyílt pályázat nélkül bonyolítják, és „naponta több gyanús eset kerül napvilágra, mint az elmúlt 20 évben összesen”.
A szintén szocialista Bárándy Gergely úgy látja, hogy ma az állam működési alapja a korrupció, és politikai érdekeknek megfelelően hoznak törvényeket. „Hol van ehhez képest az olasz vagy az amerikai maffia?” – tette fel a kérdést a képviselő, aki szerint Magyarországon maga Orbán Viktor a keresztapa, „sok rokonnal a kormányban és helyi szinten”.
A felvetett kérdéseket figyelmen kívül hagyva a kormány a „te fejed a nagyobb” stílusban érvelt a maga igaza mellett. A KDNP-s Hollik István azzal kezdte, hogy csak hosszú kutatómunka után nevez­hető meg olyan baloldali politikus, akinek a neve ne merülne fel valamilyen korrupciós ügyben, ezért „nem szeretnének káposztaőrző tanácsokat kapni az Országgyűlés kecskéitől”. Itt került szóba Gyurcsány Ferenc fedett medencéjének áfa-visszatérítése, vagy hogy a szocialisták kormányzása alatt „pusztába építettek alagutat vagy völgyhidat”. A Jobbikkal kapcsolatban Hollik megjegyezte: mindmáig nem tisztázták „minden idők legsúlyosabb korrupciós ügyét”, azt, hogy milyen eredetű pénzekkel finanszírozta Kovács Béla a Jobbikot. Vona Gábor azzal védte meg pártját, hogy egyetlen Jobbik vezette önkormányzatnál sincs korrupció. A Fideszről és az MSZP-ről viszont kijelentette: történetük „egy ócska maffiafilmhez” hasonlít, hiszen már ellenzékben is korruptak voltak, pártjukat is erre építették, azt üzenve az embereknek: az viszi valamire, aki lop. Felszólalása végén a Jobbik elnöke eredményt hirdetett: „Önök mindent szétloptak az elmúlt 25 évben. Ha a korrupció sport lenne, a szocialisták vb-ara­nyat nyernének, de a Fidesz olimpiát.”
A Fidesz elnökségébe aspiráló Németh Szilárd rezsibiztos azzal intézte el a pártját ért vádakat, hogy „a korrupció bugyrában összefonódott” ellenzéki pártok azért rágalmazzák a kormányfőt, a kormányt és a Fideszt, hogy ezzel a saját korrupciós ügyeikről tereljék
el a figyelmet. Németh szerint az ellenzéket a kormányzati sikerek zavarják, jelesül a rezsicsökkentés, a migrációs helyzet kezelése és a magyar földművesek helyzetbe hozása. Ez utóbbiról az ellenzéknek gyökeresen eltérő a véleménye, és csak örülhetünk, hogy a földárverés ellen tiltakozó Sallai Róbert Benedek nem a parlamentben fejezte ki ellenérzését: az LMP politikusa a parlamenti vitával egy időben ugyanis egy teherautónyi trágyát borított egy kaposvári kormányhivatali épület elé, ahol aznap kezdték el a somogyi földek árverését.
Szintén hétfőn jött ki az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO) Magyarországról szóló jelentése, melyben bírálják a pártfinanszírozást, és megállapítják, hogy az elmúlt három évben nem javult a rendszer átláthatósága. A GRECO ezért arra kéri Magyarországot, biztosítsa, hogy a pártok és a választási kampányok finanszírozásának megsértéséhez megfelelő szankciók is kapcsolódjanak.
A Transparency International Magyarország (TI) november elején megjelent felmérése pedig arra mutat rá, hogy hazánkban rendszeresen túlárazzák az uniós projekteket, és mindezt központosítva teszik. Mint többször is megírtuk, Magyarország 2007 és 2020 között évi ezer milliárd forintnyi európai uniós fejlesztési forráshoz jut az EU-s polgárok adójából. Az összegből közbeszerzési pályáztatás útján nyerhetnek a hazai cégek. A TI megállapítása szerint „a hatóságok nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket, így a túlárazás gyakorlatilag kódolva van a rendszerben. Nem ritka, hogy a piaci ár ötszöröséért szereznek be egy árut uniós támogatással”. Jellemző gyakorlat a közbeszerzések testreszabása is, ami nemcsak
a piaci versenyt torzítja, hanem bőséges teret ad a haverok, a holdudvar, és a „közeli” vállalkozók szárnyalásának. A TI a korrupció „legkockázatosabb” szakaszának nevezi a közbeszerzést, és mindez egyértelműen a kormányhoz kötődik, hiszen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszűnésével 2014 óta a fejlesztések operatív irányítását végző hatóságok a minisztériumokba kerültek, miközben a központi koordinációs feladatokat a Miniszterelnökség látja el.
A TI a napokban elindította a K-Monitorral és a PetaByte informatikai céggel közösen kifejlesztett közbeszerzési jelzőrendszerét:
a „red flag” a közbeszerzési adatbázisokban megjelenő dokumentumokat és információkat monitorozza, és ahol felvetődik a korrupció kockázata, a szoftver zászlóval jelöli meg az érintett közbeszerzést. Minél több a zászló, annál kockázatosabb az adott projekt. Az oldalra kattintva (www.redflags.eu) jelenleg 14 ezernél is több pályázat és 5700 pályázó szervezet adatai olvashatóak. Az első olyan projekt, ami három piros zászlót is kapott, a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság fejlesztése. Az egyik probléma, hogy az eredetileg tervezett 4,6 milliárd forint helyett a végösszeg 6,2 milliárdra nőtt. A második zászlót azért kapta a közbeszerzés, mert csak egyetlen beérkezett ajánlat volt, jelesül a kormányfő barátja, Mészáros Lőrinc egyik cége. A harmadik zászló azt jelzi, hogy Mészáros neve szerepel a K-monitor adatbázisában, ahol a korrupciógyanús eseteket rendszerezik.

Medgyessy nem merné

„Azt semmiképp nem merném állítani, hogy a korrupció szintje ma, az Orbán-kormány időszakában magasabb lenne, mint korábban, illetve hogy maga a jelenség tapinthatóbb lenne, mint az előző kormányok idejében” – nyilatkozta Medgyessy Péter korábbi szocialista miniszterelnök a kormányközeli Magyar Idők című napilapnak hétfőn. Három nappal korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar–Kínai Barátságért Kitüntető Díjjal tüntette ki Medgyessy Pétert.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!