hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Közszolgák bajban
Riasztó jelek az oktatásban és az egészségügyben

2015. 09. 21.
Központosítás, gyanakvás, túlterheltség: erről panaszkodnak pedagógusok és egészségügyi dolgozók egyaránt. Utóbbiak még elvándorlásról és az ágazat  cserbenhagyásáról is. Mindezek fényében nem meglepő, ha önmagát otthon operáló nyugdíjasról, hídlezáró ápolókról és külföldre távozó belvárosi gimnáziumigazgatóról szólnak a hírek.

Lemondások, bírálatok, petíciók jelzik, hogy a pedagógustársadalom egy része forrong az ágazatot érintő átalakítások miatt. Két évvel nyugdíjazása és igazgatói megbízásának lejárta előtt lemondott és Franciaországba megy tanítani Somogyi László, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium igazgatója. Somogyi a Vasárnapi Híreknek azt mondta: távozása fő oka az iskolai autonómia megcsonkítása.
Hámori Veronika, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium nyugdíjazott igazgatónője szerint az ország legnívósabb iskoláját fojtogatja a rendszer. Hámorival a Magyar Nemzet közölt interjút: a „Fazekast” tizenöt éven át vezető szakember a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (KLIK) bírálta: „Amikor például a nyugdíjkorhatárt elérő kollégák továbbfoglalkoztatását kérelmeztük, volt, hogy a nyáron beadott kérvényekre a következő év áprilisában jött válasz”, mondta Hámori az interjúban. A másik fő probléma meglátása szerint a működtetés és a fenntartás kettőssége, „ami miatt folyamatos a labdázás, hogy kinek mit kell fizetni”. Hámori szerint semmilyen gazdasági önállóságuk nincsen, „az utolsó krétáig mindenért könyörögni kell”.
Az előző tanévben még egy szakközépiskolában tanító Szegő Editnél a Pedagógus Kar Etikai Kódexének tervezete jelentette az utolsó cseppet a pohárban: beadta a felmondását, otthagyta középiskolai tanári állását. Húsz évig tanított, jelenleg munkanélküli. Tervei szerint Stuttgartban folytatja a tanítást. „De ha először egy tyúkpucoldában kell dolgoznom, azt is elvállalom”, mondta a pedagógus a Heteknek. Szegő Edit távozásához összességében a közoktatás átalakítása vezetett, így
a köznevelési törvény és annak rendelkezései, a KLIK létrehozása, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar felállítása és az Etikai Kódex tervezete.
 
A Pegadógus Kar és az Etikai Kódex

Az NPK (Nemzeti Pedagógus Kar) 2014 nyarán alakult meg: minden állami iskolában tanító pedagógus kötelezően a tagja lett, akár akarta, akár nem. A tiltakozó pedagógusok azzal érvelnek, hogy eddig is volt érdekképviseletük, semmi szükség egy felülről szervezett álképviseletre. Sokaknál (például a Történelemtanárok Egyleténél) kiverte a biztosítékot az is, hogy a pedagóguskarban a meglevőket negligáló szakmai csoportok fognak működni: többek szerint egyenesen Mussolini korporációs rendszerének újjáélesztése történik, már ami a hivatásrendeket illeti.
Az NPK etikai kódexének kiszivárogtatott tervezete újabb vihart kavart. A kódex alapján a pedagógus mindaddig nem fogalmazhat meg kritikát sem az iskola fenntartójával sem a kormánnyal szemben a diákok és a szülők előtt, amíg a vitatott kérdésben nem derül ki, hogy valóban hibás a KLIK vagy a kormány elképzelése.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) petícióval tiltakozott az Etikai Kódex ellen, amely többek között a tanárok magánéletével és megjelenésével kapcsolatban is tartalmaz irányelveket, sőt, a pedagógusoktól a kiégés elleni küzdelmet és az Alaptörvényhez való hűséget is elvárnák.
A PDSZ kategorikusan elutasítja a Nemzeti Pedagógus Kar „kormány által kierőszakolt létrehozásának ötletét” is, álláspontjuk szerint sem a Pedagógus Kar, sem az Etikai Kódex nem tudja maga mögött a pedagógustársadalom többségének támogatását.
Hasonlóan látja a kérdést, de még durvábban fogalmaz a Történelemtanárok Egylete (TTE): „Erkölcsileg illegitimnek tekintjük a kényszertagságon alapuló, korporatív jellegű hivatásrend (ezáltal egyes elemeiben az olasz fasizmussal és más diktatúrákkal szellemi rokonságot mutató) Nemzeti Pedagógus Kar létrehozását, működését. Az erkölcsileg
illegitim szervezet értelemszerűen nem alkothat erkölcsileg legitim etikai kódexet.” A TTE visszautasítja, hogy az erőteljesen centralizált, tekintélyelvű oktatási rendszer a pedagógusoktól elvárt erkölcsi értékrendet is központilag kívánja meghatározni.
Szegő Edit más példát is mond: „Mint ismert, 16 évre szállították le a tankötelezettség felső határát. Ha életbe lép az Etikai Kódex, erről a húsba vágó, tömegeket érintő kérdésről 5-10 évig nem lehet beszélni? Hiszen legalább ennyi idő kell ahhoz, hogy feketén-fehéren kiderüljön, mennyire rossz a koncepció.”  „Alattvalóvá nevelés, az érdekérvényesítés legyengítése és a kritikus hangok elnémítása” – összegezhető, miért döntött úgy a középiskolai tanár, hogy húsz év után felmond.
Egy ilyen mértékű átalakítás után az a legfontosabb kérdés, hogy milyen eredményt hozott. Ennek méréséhez ad támpontot a kompetenciateszt, amit bizonyos évfolyamba lépve minden diákkal megíratnak. Ez alapján nem igazolható a siker, mondja Szegő Edit, de hasonlóképpen nem igazolja a változtatások sikerét a továbbtanulásra jelentkezők száma, ez ugyanis folyamatosan csökken. És nem igazolja a fiatalok közötti magas elvándorlási arány, illetve a pályakezdő munkanélküliek száma sem.
A Heteknek nyilatkozó pedagógusok szerint a pedagógus-életpálya is megosztást hozott: sokan megalázónak, szakmailag megbízhatatlannak tartják. Az új rendszerben mindenkitől elvették az addigi szakmai eredményeiért járó pótlékait, és minden érintettet a „pedagógus 1.” kategóriába soroltak, ahonnan aztán különböző minősítőkön keresztül léphetnek feljebb, ám ez azzal jár, hogy nem feltétlenül a jobb szakember jut jobb pozícióba.
A pedagógus panaszok sora lapzártánk előtt bővült: szerdán került nyilvánosságra egy 25 éve a pályán dolgozó tanár nyílt levele, amelyben azt állítja, a dolgozóknak egymást kell megfigyelniük, és a belső ellenőröknek kell elmondani, mit tapasztaltak. A tanár kitér arra is, hogy már most is leterheltek, hiszen elméletileg 32 órát kellene az iskolában tölteniük, de gyakorlatilag 42 órát dolgoznak, sőt, haza is viszik a munkát, hiszen nincs mindig idejük az iskolában kijavítani a dolgozatot vagy óratervet készíteni.

Egészségügy: halmozódó problémák

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!