Az elmúlt héten a magyar kormány, pontosabban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fél Európának beszólt: nagyköveteket rendelt be, miniszterelnököket cáfolt, sőt, az ENSZ főtitkárát is helyre tette. A heves diplomáciai reakcióknak ezúttal volt is alapja: súlyos hazugságok egész sora hangzott el néhány nap alatt.
A világsajtó egy része hetek óta egyoldalúan számol be a magyarországi helyzetről: amint arról a Hetek is írt, a balliberális orgánumok – leegyszerűsítve – a Magyarországra érkezettekkel részvéttelenül, sőt kegyetlenül bánó hatóságokról tudósítanak, miközben, legalábbis szeptember 15-e előtt, a migránsokat segítő civilek is elismerték: a rendőrség messze az elvárhatónál türelmesebben járt el menekült- és migránsügyben.
Ám a röszkei összecsapás óta a Magyarországgal szembeni vádak komoly világpolitikai tényezők részéről is megfogalmazódtak. A sort az osztrák kancellár, Werner Faymann nyitotta, aki szeptember 12-én „Kvóta nélkül nem megy” című interjújában azt mondta, Orbán Viktor felelőtlenül cselekszik, amikor mindenkit gazdasági menekültnek nyilvánít, és „tudatosan az elrettentés politikáját alkalmazza”, az pedig kontinensünk
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »