Pár hét alatt három brókercég is lehúzta a rolót. Bár a felügyelet szerepét betöltő Magyar Nemzeti Bank szerint egy vadonatúj jegybanki vizsgálati módszer vezetett a lebukásokhoz, a piacon nem Matolcsyék leleményességének tudják be a „sikert”. Több, a pénzpiacokat közelről ismerő vezető közgazdásszal beszélgetve az alábbi kép rajzolódott ki előttünk: Magyarországon nem elszigetelt eset, hogy részvénytársaságok menedzsmentjei olykor „ügyes” cselekkel megrövidítik saját cégük tulajdonosait, illetve hogy rossz üzleteket kötnek, majd a veszteségek beismerése helyett trükkökkel igyekeznek a keletkezett hiányt elfedni a tulajdonosok előtt, a létező legkockázatosabb ügyletekbe is belefogva.
Az eddig megismerhető információk szerint a február 24-e óta bedőlt brókercégek élén pancser, de a morállal is hadilábon álló üzletemberek állhattak, akik ügyeskedéseikkel esetenként százmilliárdossá is növelhették a cégeiknél keletkezett hiányt.
A Buda-Cash vezérigazgatóját képviselő Bánáti János ügyvéd ATV-beli nyilatkozata szerint a gyanúsítás 2015-ös ügyekre vonatkozik, és egyelőre semmilyen meggazdagodás vagy különös pénzkivétel nem szerepel a gyanúsítások között.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »