hetilap

Hetek hetilap vásárlás
„Szellemi betanított munkások”
Iskola-igazgatók a tűrés-határon

2015. 01. 03.
A pedagógusoknak jó eséllyel csak a megemelt munkaterhelés marad, a beígért mértékű béremelésről viszont lemondhatnak. Megszüntették ugyanis a pedagógusbéreknek a mindenkori minimálbérhez kötését, ami az egyébként is sok sebből vérző köznevelési rendszer további színvonalcsökkenését idézi elő, fokozva a szakma kontraszelekcióját. Az elitiskolák vezetőinek tiltakozásához a Nemzeti Pedagógus Kar is csatlakozott, a javaslatot mégis elfogadták.

„A pedagógusbérek a legalacsonyabb diplomás bérek közé tartoztak, a tavalyi emelés tulajdonképpen a bérek néminemű kompenzációját szolgálta, a minimálbérhez való kötésük pedig az értékállóságukat. A pedagógus átlagbér most sem óriási, nettó 160 ezer forint körül van, ami továbbra is elmarad a szellemiek 180 ezer forintos havi átlagától. Ha a bérek értékőrzése sem garantált, akkor továbbra sem lehet pályán tartani a jó tanárokat, vagy odavonzani a tehetséges fiatalokat, különösen a megnövekedett munkaterhelés mellett. Ez nyilván az elitintézményeknek okozza a legnagyobb problémát. Mindez pedig az oktatás további színvonalromlásához vezet” – fejtegette lapunk kérdésére Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke annak kapcsán, hogy élvonalbeli hazai gimnáziumok igazgatói nyílt levélben tiltakoztak a bérfinanszírozás megváltoztatása miatt. Protestált a budapesti Trefort, a Fazekas, a Radnóti, az Apáczai, a Városmajori, a veszprémi Lovassy, a Kempelen, a Pannonhalmi Bencés, a Deák téri Evangélikus, a Piarista és a Révai gimnázium igazgatója is. Mi több, a tiltakozók között volt a miniszter által életre hívott érdekvédelmi szervezet, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is.

A módosítást tartalmazó költségvetési salátatörvényt a parlament kedden mégis elfogadta. Mint azt az egyik elitgimnázium igazgatójától megtudtuk, a parlamenti szavazást követően elárasztották őket a különféle intézményvezetőktől jövő e-mailek, amelyek azt mutatják, hogy a szakmában óriási a felháborodás amiatt, hogy a tiltakozás ellenére a parlament elfogadta a törvénycsomagot. Mendrey László szerint az önkényes jogalkotás gyakorlata azt tükrözi, hogy a sok magasztos beszéd ellenére a kormány a pedagógusokat csupán szellemi betanított munkásoknak tekinti.

Tavaly a köznevelési törvény bevezetését Hoffmann Rózsa, akkori szakállamtitkár úgy kommentálta, hogy a pedagógus munkaidő-növeléssel együtt garantálják a pedagógusbérek megfelelő emelését is. A munkaterhelés-vizsgálat 2010-ben, a 22 órás kötelező heti óraszám idején heti 51 óra átlagos munkaidőt mért a szakmában, amit tavaly 10 órával növeltek meg. „A köznevelési törvény a garantált illetményt az úgynevezett illetményalap százalékában határozta meg. Az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 180 százaléka, egyetemi végzettség esetén a 200 százaléka lett volna. Ezzel szemben még a bevezetés előtt módosították a törvényt, a béremelést több lépcsőben kezdték megvalósítani, így a pedagógusok bére még 2016-ban sem éri el azt, amit eredetileg 2013-ra ígértek. Most pedig a minimálbérhez való igazítás szűnne meg, ezzel az eredeti ígéretekhez képest tovább romlik a helyzet” – írták az iskolaigazgatók, akik igencsak nehezményezték az egyeztetések teljes hiányát.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!