Krausz Tamás történész, Oroszország-szakértő, egyetemi tanár a Heteknek kifejtette, hogy szerinte Orbán Viktor ott követte el a hibát, hogy figyelmen kívül hagyta: pár év alatt az Egyesült Államok és Oroszország között kitört egyfajta hidegháború. Washington szeretné elkerülni azt, hogy Moszkva új energiahatalomként olyan globális játékossá, „ellensúllyá” váljon, amely önálló befolyási övezetekkel rendelkezik, amely képes lehet politikai rendszereket létrehozni, „illiberális demokráciák” létrejöttét inspirálni, amihez az energiahordozóikon keresztül akár anyagi hátországot is tud teremteni.
„Két malomkő közé került Magyarország, ami azt jelenti, hogy kicsi a mozgástere. Ha Moszkvának kedvez a magyar vezetés, akkor az amerikaiak vágnak ide, ha Washingtonnak, akkor az oroszok részéről jön ellencsapás” – magyarázta Krausz Tamás. Szerinte a magyar Országgyűlésnek azért kellett gyorsan elfogadnia a törvénymódosítást, hogy bizonyítsák az érthetően nyugtalankodó oroszok felé, hogy nem szállnak ki a korábbi megállapodásokból.
A kormány kérésére a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság nyújtott be egy olyan technikai jellegű módosító indítványt, ami lehetővé teszi, hogy a Gazprom megkezdhesse a Déli Áramlat magyar területre eső előkészítési munkálatait. A helyzet azonban az, hogy egy uniós direktíva, az úgynevezett 3-as számú energetikai csomag előírásai szerint az EU-ban nem lehet a termelő, a kereskedő és a földgázszállító cég egy kézben. Magyarán: nem lehet minden a Gazprom (amely cég a gazdasági életben egyet jelent Putyinnal) kezében. Az EU szerint egy ilyen gázvezetéket más termelő és kereskedő számára is hozzáférhetővé kell tenni, amivel a Kaszpi-tenger környéki gáztermelőkkel – akár – a Gazpromot megkerülve is lehetne üzletelni. Ám ha kizárólag a Gazpromé vagy az irányítása alatt álló leányvállalatoké a gáz mellett a gázvezeték is, akkor Moszkva akár Európával szembeni „energiafegyverként” is használhatná a Déli Áramlatot.
2014. 11. 07. (XVIII/45)
