– Egy demokráciában – akár országos, akár helyi szinten – mindig azok döntenek a közjogi tisztségviselőkről, akik részt vesznek egy választáson. Lehet azon vitatkozni, hogy az alacsonyabb részvétel milyen hatással van a legitimációra, de ez a vesztesek okoskodása. Hozzáteszem, csak Budapesten maradt el érdemben a korábbiaktól a választási részvétel, ez az egyik oka, hogy szavazatszám tekintetében Tarlós István valamivel rosszabb eredményt ért el, de győzelme így is imponálóan magabiztos. Négy éve mindenki azt mondta, hogy a Fidesz nemhogy megismételni, de még megközelíteni sem fogja tudni az akkor elért eredményt, most viszont azt látjuk, hogy a lényeget tekintve a kormánypárti dominancia mértéke nem változott. Ráadásul a legtöbb esetben most a kormánypárti polgármesterek és képviselők újraválasztására került sor, így ez már nem megelőlegezett, hanem megszolgált bizalom. A három idei választás eredményét összességében nehéz másként értékelni, mint ahogy Orbán Viktor tette: a demokratikus verseny keretei között a kormánypártok mögött korábban nem tapasztalt mértékű tartós választói összefogás jött létre.
Nem ciki a Fidesznek, hogy olyan polgári nagyvárosokban, mint Debrecen vagy Győr mindössze 35 százalékos részvételi aránynál jönnek ki azok az eredmények, amire ez a sikerjelentés épül? A társadalom kisebbsége lát csak értelmet a szavazásban?
– Ha a részvétel kínos, akkor az valamennyi pártnak kínos kell, hogy legyen, de a győztesnek legkevésbé. Ez a harmadik választás volt idén. Az emberek közül sokan – különösen azért, mert a baloldal összeomlás utáni belső marakodását látva előre lefutottnak érezték a versenyt – inkább otthon maradtak, de ez nem változtat azon, hogy országosan a 2010-estől alig elmaradó részvétel volt. A demokrácia alapelve, hogy tisztségviselők megválasztásánál azoknak a véleménye számít, akik a részvétel mellett döntenek. Az Egyesült Államokban legritkább esetben fordul elő, hogy az elnökválasztáson való részvétel az ötven százalékot eléri. Ez mégsem vet fel legitimációs kérdéseket.
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »