hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A Kishantos-botrány okai
Súlyos élelmiszerválságtól tartanak a szakértők

2014. 10. 25.
Hadat üzent a hatalom a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak. Másként ugyanis nehezen értelmezhető, hogy a biogazdálkodást folytató intézményt megfosztották földjétől. Kishantos 452 hektár területtel rendelkezett, ennek nagyobb részét az államtól bérelte. Az állam azonban újrapályáztatta a földet, és furcsa mód nem a kishantosiak nyertek. Bár a vesztesek több pert indítottak, melyek még nem zárultak le, az új bérlő a nyáron beszántotta a termést, majd néhány hete permettel és vegyszerrel ment a földre, ezzel tönkretéve a biominősítést.

Ahhoz ugyanis  több éves teljes vegyszermentesség kell.  Ha a kishantosiak vissza is kapnák földjüket, csak hosszú évek munkájával állíthatnák helyre a terület egészségét. Kishantos 15 embernek adott megélhetést, emellett népfőiskoláján bárki elsajátíthatja a biogazdálkodást. Különös, hogy miközben országszerte 65 ezer hektár állami földet pályáztatnak, valamiért égető szükség lett a kishantosiak 452 hektárára is. Hacsak nem az áll a háttérben, hogy a második Orbán-kormány agrárügyekért felelős államtitkára, Ángyán József egyrészt jó kapcsolatot ápol a gazdaság vezetőivel, másrészt ő az, aki a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy a kormány szembefordult saját vidékfejlesztési programjával, amikor a helyben lakó gazdák földhöz juttatása helyett nagybirtokosokat kezdett preferálni. A héten a parlament fenntartható fejlődés bizottsága a fideszes Bencsik János javaslatára levette napirendjéről Kishantos ügyét, ezzel újabb esély szállt el a gazdaságot ért sérelmek gyorsabb enyhítésére. Az 1991-ben megálmodott, most pedig ellehetetlenített biogazdaság Bolye Ferenc mezőgazdasági technikus dán (protestáns) népfőiskolai tapasztalataira és Ács Sándorné agrármérnök ökológiai tanulmányaira épült. A Hetek Ács Sándornét kérdezte.  
Azt nyilatkozta, hogy Kishantos története valójában egy tünet. Minek a tünete?
– Nézze, az teljesen világos, hogy nem tekintik értéknek azt, amit mi csinálunk: mi a közösségért, az országért és a fenntarthatóságért dolgozunk. Nem titok, hogy az élelmiszerek, amiket ma még a szokásos vegyszeres módon termelnek, tartalmazhatnak vegyszermaradványokat, amelyek betegségeket okoznak. Azt is tudjuk, hogy a műtrágyázás felborítja a makro- és mikroelem egyensúlyát. A magyar mezőgazdaság 98 százaléka olyan élelmiszert termel, amely minimum kétséges hatással van az egészségre. Ezzel szemben mi biogazdaságot működtetünk, ahol egészséges élelmiszereket termelünk.
Ezek szakmai érvek. Én a kishantosi gazdaság 452 hektárára szerettem volna rákérdezni. Az állami földbérletekben közel százezres nagyságrendről beszélünk. Miért volt akkora szükség ebben a hektárrengetegben erre a 452 hektárocskára, hogy az állam ezt is újrapályáztatta?
– Ez érdekes kérdés, főleg, hogy több mint 30 ezer hektáron nem pályáztattak. És hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény alapján a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaságnak biztosítani kellett volna a fennmaradását. Ezek oktatás, kutatás, bemutatás céljára használt különleges rendeltetésű földek, melyekről a Nemzeti Földalapról szóló törvény külön rendelkezik.
Mi lehet az ellehetetlenítés oka?
– Azok állnak mögötte, akik ellenségei a magyar közösségeknek és a magyar embereknek, és akiknek nem érdeke, hogy hosszú távon fenntartható módon fejlődjenek a falvak, a földek. Ahogy Ángyán József is nagyon komolyan képviselte és képviseli, a földeknek a helyi közösségekhez kell tartozni, mert hosszú távon csak ez jelent biztonságot. Semmi garancia nincs arra, hogy 10-15-20 év múlva lesz arra pénz, energiaforrás, üzemanyag, hogy 1000 kilométerekről szállítsuk az élelmiszert. Az lesz biztonságban, aki a lehető legkisebb távolságból el tudja látni magát élelmiszerrel. Ha a világban valóban fellép az az élelmiszerhiány, amit egy sor kutatás évek óta előre jelez, akkor csak az lesz biztonságban, aki az élelmiszerét a lehető legközelebbről, a falu körüli földekről saját magának biztosítani tudja. Ezért azoknak, akik Kishantos ellen dolgoznak, akik Ángyán intézetét megszüntetik, akik a zöld civileket üldözik, azoknak más céljaik vannak az országgal, valójában nem a 10 millió magyarnak szánják ennek az országnak az erőforrásait. Ez áll a háttérben.
Én azt gondoltam, hogy mivel Ángyán József szembe ment a saját kormányával, a birtokpolitika és más visszásságok nyomán elkezdte nyíltan bírálni, egyszerűen bosszút álltak rajta, Kishantos pedig azért került célkeresztbe, mert önök jó kapcsolatban vannak Ángyánnal.
– Ebben annyi realitás van, hogy Ángyán valóban szembe ment a kormánnyal, amikor felfedezte a lehető legnagyobb döbbenettel, hogy amit mondanak, annak pontosan az ellenkezőjét cselekszik. Ángyán szívvel-lélekkel és az élete kockáztatásával próbálta menteni a menthetőt, és azért küzdött, hogy a földek a helyi közösségekhez, helyi gazdálkodó családokhoz kerüljenek. Itt van például Hantos település, amit szántóföldi terület ölel körül: az egyik része egy 9000 hektáros állami föld, amit most egy külföldi tulajdonú cég bérel. Ennek a cégnek a vezérigazgatója az a Zászlós Tibor, aki most a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke: az egész magyar mezőgazdaságért ő felel, gyakorlatilag teljhatalma van a magyar mezőgazdaság fölött. És érdekes módon azt a 9000 hektárt, amit a Zászlós által vezetett külföldi tulajdonú cég bérel, azt nem kell felosztani. De ez csak egy példa a sok közül.
A magyar kormány lépten-nyomon azt hangsúlyozza, hogy a magyar föld maradjon magyar tulajdonban.
– A magyar kormány ebben a kérdésben folyamatosan hazudik. Olvassák el a www.kielegyenafold.hu honlapon A földtörvény válaszol című írást.
Kishantossal az volt a bajuk, hogy önök a nagybirtokrendszer és az intenzív vegyszeres gazdálkodás ellen vannak?
– Igen, Kishantos egy szimbólum. A fenntartható vidékfejlesztést, a biogazdálkodást tanítjuk, terjesztjük. Az egy másik világ.
És ez ennyire zavarja „ezt a világot”, ami nagyságrendekkel nagyobb?
– A vegyszergyártásból és forgalmazásból elmondhatatlanul nagy jövedelmet realizálnak bizonyos érdekkörök, és nekik rettenetesen útjukban van egy ökogazdaság, amelyik ráadásul terjeszti is a szemléletét, tapasztalatait. Egyre agresszívabbak ezek a körök, mert Európában napról napra nő a kereslet a biotermékek iránt. Svédországban az elmúlt évben 30 százalékkal emelkedett a biotermékek iránti kereslet, és Dániában, ahol már eleve magas volt, 6 százalékkal tovább emelkedett. Olaszországban egyetlen régióban 30 öko mintagazdaságot létesítettek kormányzati döntéssel. Nálunk meg tönkretettek egy olyan intézményt, ami önmaga erejéből jött létre és önfenntartó módon működött. Most láthatóan azok vannak a kormány útjában, akik függetlenek, akik nincsenek kiszolgáltatva az állami vagy uniós forrásoknak. Ez már a demokrácia kérdése, amit Kishantos meggyőződéssel, a dán példa alapján képvisel.
Magyarországon 130 ezer hektáron működtetnek bio- gazdaságot, és a kormány további növelésről beszél.
– A hazugságok hazugsága, mikor Nagy István államtitkár azt mondja, hogy Magyarország fejleszteni akarja a biogazdálkodást. Az volna a nagy növekedés, hogy a 130 ezer hektárból állami eszközökkel megszüntetnek egy 452 hektáros területet? Hantos községben körülbelül ezer ember él. A faluhoz tartozó földeket a már említett külföldi érdekeltségű cég és egy másik, két család kezében lévő cég műveli. A falu lakói vagy eljárnak a városba dolgozni, vagy élelmiszer-segélycsomagért állnak sorban az önkormányzatnál. Karácsonykor a 350 családból 320 jelentkezett tartósélelmiszer-segélyre, mert a faluban csak a földek jövedelméből lehetne megélni, de az idegeneknek terem. Ha a földeket elviszik, akkor a faluban nincs megélhetés. Mi tehát azért küzdünk, hogy a földből ne egy-két ember tudjon meggazdagodni, aki ráadásul nem is itt él, nem itt adózik. Mi azért küzdünk, hogy a föld a helyben lakó embereknek adjon megélhetést.
Ángyán József korábban elmondta a Heteknek, hogyan ment el a 2010-es kormányalakítás előtt a miniszterelnökhöz, és hogyan alakították ki Ángyán tervei alapján az agrárpolitikát. Hol fordult át ez pontosan az ellentétébe? A kormányra is elkezdtek hatni ezek az érdekcsoportok?
– Sajnos ennél is rosszabb a helyzet. Eredetileg sem volt szándékuk betartani a programot. Nógrádi Zoltán, Móra­halom polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő 2012 decemberében a parlamentben egyenesen megmondta nekem a vidékstratégiáról, hogy azt sosem gondolták komolyan.
De akkor miért kellett bevonni Ángyánt?
– Azért kellett Ángyán, mert kellett a kétharmad. Ángyán a gazdatüntetés tárgyalásainak egyik vezetője volt Jakab István mellett. Rendkívüli népszerűsége volt, a vidéki gazdák tömegét, a vidék társadalmát a Fidesz mellé tudta állítani, mert minden értelmes és gondolkodó ember egyetértett a koncepciójával.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!