hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Hideg napok várnak a bankokra
900 milliárd jár vissza a devizahiteleseknek?

2014. 09. 04.
Minden napra jut egy „bankper”, amelyek kapcsán a pénzügyi, a politikai és a jogászi világban is az az általános vélekedés, hogy a bankok ezeket a pereket többségében elvesztik majd. Az esélyek – pontosabban esélytelenség – ellenére a pénzintézetek a perek indítása mellett döntöttek, amivel az lehet a céljuk, hogy ezek az ügyek az Európai Unió Bírósága elé kerüljenek, amire csak akkor kerülhet sor, ha az összes magyar jogorvoslati lehetőséget kimerítették.

Devizahitelek ügyében évek óta zajlott a huzavona a bankok és az ügyfelek között, hogy a svájci frank és az euró árfolyamának emelkedése miatt a veszteséget kik és milyen arányban vállalják. A gyakorlat az volt, hogy a svájci frank és az euró „drágulása” miatti, azaz az árfolyamveszteségből adódó – olykor „brutális” nagyságú – többletköltség az ügyfelekre hárult, amit tetézett az is, hogy a „rossz adósok” miatti kockázatot számos pénzintézet kamat- és díjemelésekkel terítette szét a jól fizető ügyfelekre, ami azt jelentette, hogy ezeken a címleteken is többet kell fizetni a hitelek után. Ráadásul a deviza eladási és vételi árfolyama közötti különbséget is arra használták egyes bankok, hogy kockázataikat némileg csökkentsék. A mindezt lehetővé tevő szerződési formulákat és üzleti szabályzatokat a bankok és lízingcégek elfogadtatták az akkori bankfelügyelettel; ezeket a lépéseket – és ez a bankok egyik fő érvelése – az akkori jogrendnek megfelelően hozták meg. Tehát szerintük jogszerűen emelkedtek a hiteleik költségei.

Az évek óta zajló vitát a kormánypártok sajátosan oldották meg, hisz a Kúria nyár eleji jogegységi határozatára hivatkozva hoztak egy olyan törvényt, ami alapján reménytelen, hogy a bankok ezekben az ügyekben pert nyerjenek. Így nem lehet őket azzal vádolni, hogy befektető- és bankellenesek lennének, miközben a Fidesz vezérkara népszerű döntést hozhatott, hiszen Magyarorszá­gon jelentős a bankellenes hangulat.

A Kúria nyár eleji jogegységi határozata szerint az árfolyamrés (amikor eltérő vételi és eladási árfolyamot alkalmaztak a pénzintézetek) tisztességtelen; az árfolyamkockázat alapjaiban ugyan nem az, tehát a devizahitel-szerződések érvényesek, az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességét pedig meg kell vizsgálni. A Kúria hét kritériumot fogalmazott meg, hogy mikor tisztességes egy szerződés – amit az Országgyűlés törvénybe iktatott –, de ennek a hét feltételnek szinte lehetetlen megfelelni. Az üzleti és politikai elitben is több emberrel beszéltünk, ami alapján egyértelműen az a közvélekedés, hogy a bankok számára reménytelen utólag ezeknek az idén nyáron megfogalmazott és formába öntött kritériumoknak megfelelni. 

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!