hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A nagy elszámoltatás
Róna: erkölcsi csőd, hogy idáig jutottunk

2014. 09. 18.
A parlament őszi ülésszakának kezdete egyben az önkormányzati választások kampányfinisét is jelenti. Ezt az időszakot is a kormány tematizálja, és a miniszterelnök a devizamentést tette az első helyre. Ha azonban jobban megkapargatjuk a hangzatos ígéreteket, kiderül, hogy a megkésettség ellenére az állami beavatkozás vállalt mértéke egyelőre nem jelent érdemi segítséget a bajba jutott családoknak. A drámai helyzet kialakulásának felelőseit pedig nem csak a bankok között kell keresnünk...

Bár eredetileg azt mondták a Fidesz politikusai, hogy a devizahitelesek ügyében megvárják a bíróságok – amúgy borítékolhatóan a bankokat elmarasztaló – ítéleteit, a közelgő önkormányzati választások miatt mégis türelmetlenek voltak. Miközben egyelőre még ipari méretekben zajlanak a perek a Fővárosi Törvényszéken, az országot már teleplakátolták, hogy elszámoltatják a bankokat. Sőt, Orbán Viktor a parlament őszi ülésszakának nyitányán ki is mondta a verdiktet, hogy a bankok olyanok, mint a denevérek. Nem túl kedvező hasonlat, a miniszterelnök példázata ugyanis arról szól, hogy „amikor a madarakra vetik ki az adót, a denevérek a fogukat mutatják, amikor pedig az egerekre róják ki, akkor a szárnyukat”.

Egyértelmű, hogy egy nem túl közkedvelt, vérszívó állathoz hasonlítani a bankokat a mai magyar közhangulatot ismerve népszerű dolog lehet. Az ellenzék – ahogy 2002-ben az 50 százalékos közalkalmazotti béremelésnél a Fidesz az MSZP populáris intézkedését – csak elfogadni volt képes a politikai programmá kristályosodott bankellenes akciótervet. A Fidesz húzása abban is zseniális, hogy a devizahitelek esetében a legnagyobb kárt okozó forintgyengülésről alig esik szó, míg a bankok tisztességtelenségéről annál inkább. Pedig mind a svájci frank, mind az euró az előző Orbán-kormány alatt drágult meg, sőt, a forintgyengítés mintha annyiban támogatott lett volna, hogy ezáltal lehetett a magyar ipar versenyképességét erősíteni, az exportot fokozni, és a nemzetközi munkaerő-piaci versenyben „ócsítani” a magyar munkaerőt.

A most kárhoztatott egyoldalú kamatemelésekre és a különféle banki díjak emelésére (amely a devizahitelesek problémájának kisebbik része) ugyanis többnyire azt követően került sor, hogy a forint elértéktelenedése miatt egyre többen elmaradtak a tartozásaik fizetésével. A bankok – a denevér példázatot alapul véve tehát a politikai elit szerint – „vérszívó módon” ezeken a díjakon próbálták a jövedelmezőségüket fenntartani. A kérdés persze az – azon túl, hogy az októberi voksoláson a Fidesz jelöltjei felé billennek az esélyek – mekkora segítséget jelent a devizahiteleseknek szánt csomag az érintetteknek. Egyébként devizaalapú jelzáloghitelből 470 ezer (egyéb devizahitelből pedig 210 ezer) volt az év közepéig nyilván tartva, tehát – családtagokat is beleértve – több mint egymillió embert érint ez a probléma. Ráadásul a második körben az új javaslat a forinthitelesekről is szól: forintalapú jelzáloghitelek darabszáma 652 ezer, és az áruhitelek száma is egymillió feletti darabszámot takar.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!