Feltételezések szerint tizenkétezer külföldi harcol az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ötvenezres seregében Szíriában és Irakban. A külföldiek között magyarok is vannak, legalábbis ezt állítja az izraeli The Meir Amit Intelligence and Terrorism Information Center. Az év elején készült kutatás tizenkét magyarról ír, de vannak, akik több tucatra teszik az iszlamisták oldalán küzdő honfitársaink számát.
Vajon kik és miért vállalják az életveszélyt? Tarjányi Péter nemzetbiztonsági szakértő szerint a külföldi – nyugat-európai, amerikai vagy akár magyar – harcosok nagy része vegyes házasságból, jellemzően muzulmán apától és európai vagy amerikai anyától származik, és neveltetésükben jelentős szerepet kapott az iszlám hit. A harcolók között jelentős különbségek vannak: más a katona, más a zsoldos, és más a terrorista. Az utóbbi két kategóriába tartozó fegyveresekre olyan feladatokat bíznak, melyeket reguláris hadsereg katonája nem követhet el, mert negatív megítéléssel járna országára vagy kormányára nézve. Ilyen például az emberrablás vagy a lakosság megfélemlítése – magyarázta lapunknak Tarjányi.
A szakember azt is elmondta, hogy az iszlamista szervezetekben eleve gyanakvással kezelik a külföldieket, ezért szolgálatuk elején durva feladatokkal tesztelik lojalitásukat. Ebben pedig az a csapda, hogy ha megtagadják a parancsot, jobb esetben súlyos veréssel, rosszabb esetben az életükkel fizetnek. „Konkrétan tudom, hogy élve ástak el olyan fiatalokat, akik valamiféle kalandvágyból jutottak el ilyen terrorszervezetekhez, az első feladatnál azonban megpróbáltak kihátrálni” – mondta a szakember. Ha viszont végrehajtják a parancsot, és a későbbiekben ezt sikerül rájuk bizonyítani, a legsúlyosabb vádakkal, például emberiség elleni bűncselekmény vagy terrorizmus vádjával lesznek kénytelenek szembenézni.