Nem lényegtelen kérdés ez, hiszen Oroszország a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, mintegy 3,5 milliárd dollárnyi magyar exporttal. Emellett a magyar földgázellátás 85 százaléka, a kőolajnak pedig majdnem a 100 százaléka onnan jön.
Az amerikai Time hetilap Vlagyimir Putyin politikáját és a nyugati vezetők arra adott reakcióit elemző cikkében (amiről a II. hidegháborút idéző címlapját formázta) arról írt, hogy mára felnőtt egy olyan generáció Európában, amely azt hihette eddig, hogy a hidegháború véget ért, és a tartós béke lesz a kontinens jövője. Putyin – a hetilap értékelése szerint – a cári, illetve a szovjet pártvezetők hagyományain haladva sokkolja a Nyugatot. Európa pedig túlságosan megosztott, és túlságosan függ az orosz energiától, ezért erőteljes fellépés helyett csak a szankciók maradtak, hogy az ukrán konfliktus eszkalálódását megakadályozzák. Ráadásul a konfliktus óta 20 százalékot emelkedett Putyin népszerűsége.
A hágai bíróság az úgynevezett Jukosz-ügyben 50 milliárd dolláros kárpótlást ítélt meg a tulajdonosoknak (akiktől elvették a cégüket) az orosz állammal szemben, amire Putyin egyik magas rangú munkatársa a londoni Financial Timesnak (FT) azt mondta, hogy az ítélet az ukrán konfrontáció fényében kevés jelentőséggel bír. „Európában háború készül. Tényleg azt hiszik, hogy most az ítélet a fontos?” – mondta az FT orosz forrása.
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »