hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A Fidesz törvényeket gyárt, az RTL pedig híradózik
Pofonok völgye

2014. 07. 11.
Egyre kínosabb a magyar kormánypárt és a legnagyobb magyar televíziós csatorna háborúja, mert a közvélemény számára sulykolt érvek valószínűleg nem a csata valós indokát jelenítik meg. A héten L. Simon László, a reklámtörvény atyja újabb módosító indítványt terjesztett be a parlamentben, amely egyértelműen azt a célt szolgálhatja, hogy az RTL Klub súlyos milliárdokat fizessen be az államkasszába.

Nehéz napjai lehetnek L. Simon Lászlónak, mert múlt hét csütörtökön azt mondta, hogy pár hónapig nem akarnak hozzányúlni a reklámtörvényhez, majd meglepetésre hétfőn az ő nevével jelent meg a parlamenti információs hálózaton egy lényeges változásokat tartalmazó előterjesztés, azóta pedig kritikák össztüzét kapja.  
A két hete elfogadott reklámtörvény módosítása L. Simon szerint azért lényeges, hogy megakadályozzák az adóelkerülést, illetve az adófizetési kötelezettség-teljesítés elmaradását. A törvényjavaslat a reklámadó törvényt egy új tényállással, a reklámozó adókötelezettségének előírásával egészíti ki. Az új jogintézmény alapeleme, hogy a reklám közzétevőjének a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán, bizonylaton vagy szerződésben nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli, valamint, hogy az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz; amennyiben pedig adóalapja nem éri el az 500 millió forintot, arról a tényről, hogy az adóévben reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.
Abban az esetben, ha a reklám közzétevőjének van adókötelezettsége, és a fenti nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja, akkor az adókötelezettség a reklám közzétételét tőle megrendelő, vele erre irányuló szerződéses kapcsolatban álló személyt, szervezetet terheli (ez lehet a reklámügynökség vagy maga a reklámozó).
Egyébiránt az interneten, magyar nyelven közzétett reklám adóköteles. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy kisvállalkozó a Google-on vagy a Facebookon hirdet, akkor vagy azt kell elérnie, hogy ezek a nem Magyarországon bejegyzett cégek adót fizessenek (ez az olasz államnak sem sikerült), vagy, ha ezt nem képes elintézni, akkor neki kell helyettük befizetni a reklámja összegének arányában az adót. Az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 25 ezer forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 százalék. Tehát 300 ezer forintos Facebook-reklám esetén 55 ezer forintot kell a kisvállalkozónak az adóhatóságnak utalnia.
A probléma az, hogy legutóbb Orbán Viktor a magyar kis- és közepes vállalkozások védelmével indokolta, hogy miért akarják különadóval (a reklámadó ugyanis ez) sújtani – a szerinte extraprofitot halmozó – nagy médiacégeket.  (Szerdán egyébként egy újabb módosítóval – tehát a módosító módosítójával–  a Facebook-adó határát 2,5 millió forintra emelték, de a törvény pár hetes „életét” ismerve lehet, hogy nem ez a végső verzió.)  
L. Simon új javaslatcsomagjának másik részét a szakemberek „Lex RTL Klub”-nak nevezték el, mert egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy a legnagyobb kereskedelmi tévé korábbi veszteségeire hivatkozva ne kerülhesse el a rá rótt reklámadó befizetését.  A vicces az egészben az, hogy az elkerülést az a passzus tette volna lehetővé, amit még L. Simon az utolsó pillanatban a legelső javaslatához fűzött, és amit az ellenzék „Lex TV2”-nek nevezett, hiszen a veszteséges kisebbik kereskedelmi csatorna terheit csökkentette volna. (A klauzula így szólt: az előző üzleti években elhatárolt veszteség 50 százaléka – legfeljebb a reklámadó alapjának összegéig — csökkenti a reklámadó alapját.)     u
Időközben azonban kiderült, hogy egy bonyolult könyvelési elszámolási szabály miatt az RTL Klubra is vonatkozna ez a kedvezmény, tehát a reklámadó „elszúrt terméknek” tűnt, ugyanis a tervezett bevételt nem biztosította volna a költségvetésnek.
L. Simon azonban lépett, és kijavította saját művét, miszerint a törvényjavaslat a reklámadóalap-csökkentést csak akkor teszi lehetővé, ha az adóalany 2013. üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. E módosítás figyelemmel van arra is, – hogy  nem kizárt –, hogy egyes adózók olyan „kreatív” ügyleteket hajtottak végre, melyek fókuszában elsődlegesen vagy kizárólagosan a negatív társasági adóalap kreálása volt, és a rendeltetésszerű joggyakorlással nem feltétlenül összhangban álló módon keletkezett a korábbi években veszteség. A kormány amúgy biztosra megy, hiszen – miként azt Varga Mihály miniszter már bejelentette – a NAV szerdán kiszállt az RTL Klubhoz.
Egyébként a reklámadó hatálya alá vonták az RTL reklámcégét (szaknyelvben sales
house-át), az R-time-ot is. Igaz, ez a cég nincs nevesítve, de egyértelműnek látszik, hogy a csatorna és a hozzá kapcsolódó értékesítő vállalkozás lebeghetett L. Simon és emberei szeme előtt, amikor a sales house-okat is beemelték a módosító javaslatba.  (A törvényjavaslat, idézzük: „az adóelkerülést akként is gátolni kívánja, hogy növelni rendeli az adóalany adóalapját abban az esetben, ha az adóalany kiszervezi a reklámfelület értékesítését valamely kapcsolt fél »sales house« részére”.)
A válasszal az RTL Klub sem volt adós, mert egy híradós anyagban mutatták be, hogy L. Simon maga sincs tisztában az általa alkotott szabályokkal – mert egy interjúban azt magyarázta nekik, hogy a Facebook-hirdetés után nem kell adót fizetni. Majd később, amikor a kormánybiztos beszélt a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőjével, akkor arra akarta kérni az RTL Klubot, hogy ne használják a téves nyilatkozatát. Ennek ellenére a csatorna az esetről pikírt megjegyzésekkel számolt be. Az RTL híradójában egyébként feltűnően megszaporodtak a kormánypárti politikusokkal és „fideszes” háttéremberekkel kapcsolatos kritikus híradások.    
Polyák Gábor jogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője a Heteknek kifejtette, hogy a nyílt háború eszközei egyértelműek: a Fidesz a törvényeket babrálja, és mivel ezzel az eszközzel az RTL Klub nem rendelkezik, ezért a saját Híradójával lő vissza, a Fidesz prominenseiről szakmányban gyártott kritikus hangú híradásokban.  Polyák szerint elég reménytelen feladatnak tűnik a Google és a Facebook megadóztatása, illetve ennek kapcsán az itt hirdetők adóztatása, mert a két világcéget nem lehet arra kötelezni, hogy adatokat szolgáltassanak magyar állampolgárokról.  
Polyák szerint azért nem hitelesek a kormánypári érvelések, mert szerinte nem a szabályozás valós indokáról beszélnek. „A reklámadó célja egyértelműen a médiapiaci viszonyokba való durva beavatkozás. Egy, a kormánytól eddig függetlenül működő médiacég, az RTL Klub pozíciójának gyengítése és más, fideszesnek tartott médiacsoportnak való kedvezés” – állította Polyák, aki szerint az RTL Klub védekezése annyiban mindenképp hiteles, hogy a sajtószabadság része és feltétele az államtól függetlenül működő médiacégek megléte. „Ha az RTL visszaesik, és ezzel egy kormánypártok által állami pénzekből felpumpált cég kerül helyzetbe, az a sajtószabadság gyengülését is jelenti, hisz a politikai hatalomtól autonóm médiát ért veszteség” – tette hozzá.

Rózsák háborúja

Élmény a reklámadó bejelentése óta fideszes háttéremberekkel beszélgetni, mert a legvadabb, párton belüli összeesküvés-elméleteket lehet hallani tőlük, mindezt persze érdekes történelmi párhuzamokba és olcsó politikai krimikbe ágyazva.  A konspirációs elméleteknek alapja, hogy a reklámadóval Simicska Lajos, a Fidesz gazdasági holdudvarának és médiahátországának erős embere is rosszul jár. Tehát, a háttérben a nyilvánosság előtt nem ismert okból, Orbán Viktor és Simicska Lajos között létrejött törésvonal állhat. Egy befolyásos kormányzati tanácsadó a helyzetet a rózsák háborújához hasonlította, amikor is Angliában a York-ház és a Lancaster-ház a trón megszerzéséért vívott hosszú háborút. A Lancaster-ház jelvényében piros rózsa, a York-ház jelvényében pedig fehér rózsa volt, innen a rózsák háborúja elnevezés.
Forrásunk szerint az egyik oldalon Simicska Lajos és köre áll, míg a másikon új szereplők tűntek fel. Ezen elmélet szerint a konfliktust Orbán Viktor annyiban is támogatja, hogy kiegyensúlyozottabb (több­sze­replős) viszonyokat szeretne a Fidesz hátországában, ahol Simicska Lajos befolyása (őhozzá tartozik például a majdnem teljes jobboldali média) „alkirályi” szintre ért fel. A Népszabadság a minap címlapon számolt be arról, hogy a kormányfő területet hódít Simicskától. Igaz, a címben kérdőjelet használtak. A napilap úgy tudja, hogy „mozognak a székek” a nagy állami társaságok, tehát a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM), a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) és a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatói esetében. A személycserék azáltal lettek kódolva, hogy Orbán Viktor menesztette a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt nevével fémjelzett gazdasági-üzleti „klubba” tartozó Németh Lászlónét, és helyére Seszták Miklóst nevezte ki.
Seszták egyértelműen a miniszterelnöki akaratot képviseli a százmilliárdos megaprojekteket felügyelő fejlesztési tárca élén. Orbán Viktor a választási győzelem után ugyanis elindította „szabadságharcát” a Fidesz-közeli oligarchákkal szemben is; az MVM elnök-vezérigazgatója, Baji Csaba sok szállal kapcsolódik a Simicska–Nyerges-birodalomhoz (a Közgép energiaipari cégének vezetői posztjáról került át az MVM vezérigazgatói székébe), Dávid Ilonát pedig Németh Lászlóné nevezte ki a MÁV élére. A vagyonkezelő élén álló Márton Pétert is e körhöz tartozónak könyvelik el.  A Népszabadság egy forrása azt állította, elképzelhető, hogy a személycserék „nem azonnal” esedékesek, de már önmagában az a tény, hogy bármikor megtörténhetnek, egyértelmű figyelmeztetés a Simicska–Nyerges tengelynek: senki sem mehet szembe a miniszterelnöki kormányzással. Simicska Lajos sem késlekedett a „válasszal”: az érdekkörébe tartozó Magyar Nemzet címoldalon hozta az állítólag Seszták Miklós által ügyvédként alapított fantomcégek ügyét, amit az Index szellőztetett meg.   
Egy forrásunk a helyzet leírása kapcsán azt magyarázta a Heteknek, hogy „a fideszes rózsák háborújának” egyes szereplői arról is meg vannak győződve, hogy az ellenoldal „íratta” Frei Tamás legújabb politikai krimijét, a „2015 – A káosz éve és a politikai elit háborúja”-t. A könyve alap­-sztorija, hogy a magyar oligarchák a miniszterelnökre támadnak, akinek pedig a média-tanácsadója lesz a leghűségesebb védelmezője.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!