hetilap

Hetek hetilap vásárlás
25 év után ismét vita tárgya a halálbüntetés
Szemet szemért?

2014. 06. 12.
Egy jogállamban a halálbüntetés kérdése kizárólag a legsúlyosabb bűncselekmények kapcsán merülhet fel, azaz szándékosan elkövetett, olyan életellenes bűncselekmények esetében, amelyek az emberölés minősített eseteit (például előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére stb.) valósítják meg. A halálbüntetést pártolók és az azt ellenzők (abolicionisták) több évszázada tartó vitája során rengeteg érvet vonultattak fel a büntetéssel kapcsolatban pro és kontra. A vita a körül forog, hogy van-e joga az államnak büntető hatalmánál fogva kioltani az ember életét, illetve magának a büntetésnek a célja megvalósul-e egy ilyen súlyos büntetés által.

Büntető Törvénykönyvünk (Btk.) világosan megfogalmazza: „A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más, bűncselekményt kövessen el.” Vagyis: a jog úgy tudja a társadalmat leghatékonyabban védelmezni, ha egyrészről akadályozza azt, aki egyszer már bűncselekményt követett el, abban, hogy ezt újból megtegye (speciális prevenció), illetve még mielőtt valaki bűncselekményt valósítana meg, már azelőtt gátat szabjon neki (generális prevenció).

Az elkövetőt három módon lehet távol tartani az ismételt bűnözéstől: megjavítással, elrettentéssel vagy ártalmatlanná tételével. Az abolicionisták szerint az ilyen komoly bűnelkövetők is visszavezethetőek a társadalomba, megjavulásuk nem lehetetlen. A halálbüntetést ellenzők túlnyomó többsége, valamint az azt pártolók egyaránt kizárólag az ártalmatlanná tételt tartják elfogadhatónak. A nem elhanyagolható különbség ennek a mibenlétében rejlik. A támogatók szerint az elkövetőt likvidálni kell, hiszen ilyen bűncselekmények esetében nem csak az áldozattal szembeni igazságszolgáltatás (szemet szemért) követeli meg, hanem maga a jogrend is oly módon sérült, amelyet igazságosan csak az elkövető életének kioltásával lehet helyreállítani. A halálbüntetés-pártiak nem hisznek az egyén megjavulásában, vagy akik hisznek is, magának az elkövetett cselekedetnek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint az elkövető személyének vagy a személyiségében beálló későbbi változás lehetőségének. A halálbüntetés-ellenzők népesebb tábora szerint azonban a tettest elegendő szabadságától megfosztani, elkülöníteni a társadalom többi tagjától, így akadályozva meg, hogy veszélyt jelentsen másokra.

A Hit Gyülekezete álláspontja

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!