Ellentmondásosan alakul az új Országgyűlés működési struktúrája. Egyrészt az új házszabály alapján biztosnak tűnik, hogy sokkal konszolidáltabban fog a T. Ház működni, mint a 2010 és 2014 közötti ciklusban. Ugyanis Kövér László még olyan házszabályi módosításokat vezettetett be (az új parlament megalakulásával lép életbe a 2014 februárjában elfogadott új házszabály), amelyek akár csendes kritikájaként is felfoghatók Orbán Viktor hatalomgyakorlási technikájának. Egy sor olyan procedurális fék épül be a T. Ház működésébe, amely lehetetlenné teszi azt a gyakorlatot, hogy pénteken benyújtanak egy javaslatot, és abból már hétfőn törvény is lesz. Az elmúlt években előfordult, hogy az érintettek megkérdezése nélkül, statáriális gyorsasággal egész iparágakat alakítottak át így néhány nap alatt.
Az új Országgyűlésben azonban törvényjavaslatokat az elkövetkezendő időszakban legkevesebb hat nappal a tárgyalás megkezdése előtt be kell nyújtani, és ahhoz utóbb nem lehet túlterjeszkedő módosításokat fűzni , vagyis csak az eredetileg módosítani javasolt jogszabályok rendelkezéseire kérhető változtatás. Megváltozik a sürgős tárgyalás elrendelésének menete is. Erre félévente legfeljebb hatszor kerülhet sor. A sürgős tárgyalás elrendelése és a törvényjavaslat zárószavazása között is hat napnak kell eltelnie. Zárószavazás előtti módosító javaslatot akkor lehet benyújtani, ha az egységes javaslat nincs összhangban az alkotmánnyal vagy más törvénnyel, nem felel meg a jogszabályszerkesztés vagy a nyelvhelyesség követelményeinek. Ennek megtárgyalása és a döntés után következik az előterjesztés elfogadása. A zárószavazás előtti módosító javaslatokat korábban előszeretettel használták arra, hogy az utolsó pillanatban teljesen átírtak egy-egy törvényt. Ha a Fidesz betartja a saját maga hozta szabályokat, akkor ez a trükközés véget érhet.
Kivételes eljárást félévente maximum négyszer lehet elrendelni a Ház több mint felének szavazatával.
2014. 04. 30. (XVIII/18)
