hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kell-e rettegniük a BM-es újságíróknak?
Vajudtak a hegyek

2013. 12. 31.
A kormánypártok szerint január 1-jétől retteghetnek a Kádár-rendszer ügynökei, mivel új jogszabályok léptek életbe a múlt feltárása tekintetében. Mi több, létrejön a Nemzeti Emlékezet Bizottsága is, amely mai napig titkos aktákba is betekinthet. Az ellenzékiek szerint viccelnek odaát. Sőt, beszéltünk olyan politikussal, akinek az a véleménye, hogy az állambiztonsági lobbi újra megetette a kormányon levőket. Schiffer András, az LMP társelnöke egyenesen azt állította, hogy egy kis koncot odavetett a Fidesz a nyilvánosság elé. A lényeg azonban megint rejtve marad.

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) létrehozása azért is ellentmondásos, mert a kétharmados parlamenti többséggel, jogalkotás területén teljhatalommal rendelkező Fidesz évek óta nem tudott mit kezdeni az állambiztonsági iratok nyilvánosságának az ügyével. Mint arról a Hetek többször is írt, 2012. május 15-éig kellett volna a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról  szóló kormányzati előterjesztést elkészíteni, de a Fidesz elnöksége évekig nem tudott dönteni a múltfeltáró intézményről szóló végső koncepció ügyében.

Ennek egyebek mellett az is oka volt,  hogy megosztottak voltak abban, hogy mennyire vegyék figyelembe az aktanyilvánosság kérdésében az úgynevezett „nemzetbiztonsági érdekek” klauzulát, amit titkosszolgálati vezetők előszeretettel hoznak fel a nyilvánosságpárti koncepció elleni érvként. Kövér László házelnök, a Fidesz országos választmányának az elnöke – aki korábban évekig a párt titkosszolgálati szakpolitikusa volt – például tavaly márciusban gumicsontnak, bosszantó álvitának, pótcselekvésnek nevezte az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló vitát, míg a teljes nyilvánosságpárti Lázár János a magyar demokrácia „gennyes sebének” nevezte az ügynökkérdést.

A NEB létrehozását megemlítette az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló, két éve elfogadott törvény is (az Alkotmánybíróság egyébként megsemmisítette az átmeneti rendelkezéseket).  Ennek a jogszabálynak a preambulumában az olvasható, hogy a „kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik”. A törvény szerint „a Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését”. Idén 2013. március 11-én az Országgyűlés az úgynevezett negyedik módosítással beemelte az Alaptörvénybe a kommunizmus bűneiről szóló cikkeket, így a NEB-et is, de a működést megalapozó törvény nem született meg. Orbán Viktor az állambiztonsági akták ügyéről 2012. március 5-én a parlamentben azt mondta: komoly vita folyik az ügynökmúlt feltárásának módszeréről a kormánypárti frakcióban, azonban „a szándékok egyértelműek”, csak a megoldás mikéntje a kérdés.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!