hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Vonával pukkaszt a gyöngyösi toronyház
A lakókat nem kérdezték

2013. 12. 21.
Országszerte kezd beindulni a kampány, nemsokára pártok és képviselőjelöltek plakátjai jelennek meg az utcákon. Gyöngyösön közfelháborodást keltett a város egyik jellegzetes épületén, a húsz emelet magas toronyház legtetején elhelyezett Vona–Jobbik feliratú molinó.

„Egyáltalán nem értek azzal egyet, hogy a Jobbikot hirdetik a házunk tetején. Most mindenki azt fogja hinni, hogy az egész ház jobbikos” – fogalmazta meg aggodalmát egy ottlakó. Az utcán járva-kelve, boltokban beszélgetve a város lakói is nemtetszésüket fejezik ki: hogyan történhetett, hogy a település legmagasabb pontján, 70 méter magasan a vitatott, szélsőséges párt politikai hirdetése jelent meg.
„Pont ez volt a célunk” – jelentette ki Papp Róbert, a toronyház intézőbizottságának tagja, aki azt nyilatkozta nekünk, hogy: „úgy gondoltuk, hogy polgárpukkasztással tudjuk a leghatékonyabban reklámozni a még kiadó hirdetési helyeinket”.
„Országos ismertségre szeretnénk szert tenni, be akarunk kerülni a köztudatba, hogy minél többen akarjanak nálunk hirdetni, és ezáltal csökkenhet a közös költség. Mivel a társasházat nem tudjuk stadionná átminősíteni, plusz anyagi forrásokra azonban nagy szükségünk van, most ezzel próbálkozunk. Azt akarjuk elérni, hogy a kampány emblematikus épülete legyen a toronyház. Talán a rossz hír gyorsabban terjed, mint a jó” – tette hozzá Papp, aki maga is a társasházban lakik. Elmondása szerint Vona hirdetése ellen a több mint 400 lakóból csupán 8-10 tiltakozott hangosan.
A társasházi intézőbizottság tisztában volt azzal, hogy párthirdetés céljára hasznosítani a ház tetejét megosztó lehet, azonban arra az álláspontra jutottak, hogy előzetesen nem kérik ki a lakók véleményét, mert válaszaik alapján pártpreferenciájuk is kiderülhetett volna. Ettől azonban óvakodtak, mert ha a kitöltött kérdőív listázásnak minősül, az már büntetőjogi kategória.
„Mivel közgyűlési határozatban a lakóközösség felhatalmazta az intézőbizottságot arra, hogy a közös tulajdonban álló épületrészek és helyiségek hasznosításáról saját hatáskörében döntsön, úgy gondoltuk, kisebb annak a jogi következménye, ha nem kérdezzük meg a lakókat, mint annak, hogy ránk húzzák, hogy listázunk. Bár tisztában vagyunk vele, hogy belebukhatunk” – magyarázta Papp.
Az intézőbizottság tagjai nem értenek egyet a Jobbik nézeteivel, azonban a társasház legfőbb érdeke a bevételmaximalizálás, a pukkasztó hirdetés 650 ezer forintot hozott a kasszába. Bárki hirdethet a tár­sasházon, további két óriásmoli­nó kifüggesztésére van lehetőség. Minden párt helyi szervezetét e-mail­­ben megkeresték, azonban eddig még egyetlen visszajelzés sem érkezett. Az csak később derül ki, hogy polgárpukkasztással vajon sikerül-e a toronyháznak bekerülni az országos köztudatba, azonban ha tetszik, ha nem, a gyöngyösiek a város minden pontjáról még öt hónapig nézhetik a trikolór Vona feliratot.

Jogszerű volt a feloszlatás

Elutasította a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága Vona Gábor fellebbezését, így jogerőssé vált a törvényszék nyáron hozott ítélete, miszerint Magyarország nem sértette meg a gyülekezés és egyesülés szabadságát a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásával. A fellebbe­zésekről egy ötfős bírói testület döntött. A Jobbik elnöke az eredeti eljárásban azzal érvelt, hogy a Magyar Gárda Egyesület és az ugyanilyen nevű mozgalom egymástól függetlenül működött, az egyesület tagjai nem vettek részt a mozgalom tevékenységében. Emellett azt állította, hogy a magyar hatóságok nem bizonyították megfelelően, hogy az egyesület bárkinek a jogait is megsértette volna. Vona beismerte ugyan, hogy a mozgalom által képviselt eszmék sértőek vagy megrázóak lehetnek egyesek számára, mindazonáltal szerinte nem jelentenek gyűlöletre buzdítást, összeegyez­tet­­hetőek a pluralizmus és tolerancia elveivel egy demokratikus társadalomban. Az emberi jogi bíróság viszont azt állapította meg, hogy a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület részeként működött, nem volt attól független, a mozgalom megmozdulásai pedig alkalmasak voltak a félelemkeltésre, a megfélemlítő menetelések pedig egy „lényegében rasszista” jogrend megvalósítása érdekében tett első lépéseknek tekinthetők. A bíróság szerint a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása volt az egyetlen hatékony módja annak, hogy a hatóságok megszüntessék a Magyar Gárda Mozgalom által másokra jelentett fenyegetést.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!