hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Vissza az időben
Vesztésre áll a fizetős modell

2013. 08. 10.
Kevesebben jelentkeztek, ezért kevesebb fiatalt is vettek fel idén a felső­okta­tásba, mint tavaly, viszont többen kerültek be állami ösztöndíjas helyekre,illetve háttérbe szorult a költségtérítéses képzés és a Diákhitel2. A hírek szerint a minőségelv jegyében a jövőben emelnék a bejutási ponthatárt.

A rendszerváltás előtti felsőoktatásra volt jellemző az elit jelleg, azáltal, hogy egy-egy korosztály alig tizede juthatott be az egyetemekre és a főiskolákra. A válogatásban eleinte a politikai szempontok is jelentős szereppel bírtak, de ez az ideológiai karakter a Kádár-rendszer végére felhígult. A ’90-es évek végére kinyíltak a felsőoktatási intézmények ajtói, egy-egy generáció 50 százaléka is megkezdhette a diplomaszerzés küzdelmeit.   
A második Orbán-kormány oktatási politikáját a kritikusai – például Polónyi István oktatáskutató – elhibázott elitszemléletű rombolásnak minősítik, amit a jelenlegi felvételi adatokkal támasztanak alá.  
Idén ugyanis 72 ezer, azaz 8 ezerrel kevesebb a felvett hallgató, mint tavaly, mégpedig a költségtérítéses helyek rovására. Másrészt több fiatal került be államilag finanszírozott férőhelyekre, melyeknek ponthatárait többnyire a vártnál alacsonyabbnak ítélték meg az érintettek. Ez elsősorban a téli, Budapestet és a vidéki nagyvárosokat felforgató diáktüntetéseknek köszönhető, melyek az akkor beharangozott tízezres állami keretszám miatt törtek ki. A miniszterelnök a heves társadalmi reakciókra reagálva azután megígérte: eltörlik a keretszámokat, a minimális ponthatár 240 pont lesz. ( Orbán Viktor egyébként akkor nem indokolta, hogy miért éppen 240 a limit.) A felvehető keretet a 16 elitszak kivételével csak az „intézményi kapacitás” és a jelentkezők határozzák meg. A szakmininisztérium megígérte, hogy legalább annyi támogatott helyet biztosítanak idén is, mint tavaly. Ez sikerült is, a 15 ezerrel kevesebb, azaz 95 ezer felvételizőből 58 ezren kezdhetik meg állami ösztöndíjasként a tanulmányaikat szeptembertől, szemben a tavalyi 55 ezerrel – és a tavalyelőtti 69 ezerrel.
Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HOÖK) elnöke hétvégén nyilatkozatban fejezte ki elégedettségét, hozzátéve: nagy eredménynek tartják, hogy végül valamennyi indított szakon meghirdettek államilag finanszírozott férőhelyeket is. Közölte: reméli, hogy a felsőoktatási kerekasztalnak (e grémiumot a tüntetések hatására hívták össze) hamarosan hosszú távú megoldást sikerül találnia a felvételi rendszer megújítására is. A rendszer kiszámíthatatlanságát a radikálisabb diákszervezet, a Hallgatói Hálózat (HaHa) is kifogásolta, mondván: ez kitolás a tavalyi, keményebb feltételek elé állított felvételizőkkel, másrészt a folyamatos forráskivonások közepette nem látni, miből valósítanak meg ennyi támogatott képzést. A rektorokat tömörítő  Magyar Rektori Konferencia adatai alapján az elmúlt öt évben reálértékben felére csökkent a hazai felsőoktatás finanszírozása. A már említett Polónyi István a Haza és Haladás Alapítvány blogján közölt tanulmányában azt írta: miközben a hallgatólétszám mintegy 10 százalékkal lett kevesebb, a felsőoktatás állami támogatása a 2008-as 214 milliárd forintról 155 milliárdra csökkent (itt a teljes felsőoktatási szféra támogatásról van szó). Ehhez ugyan 2013-ban mintegy 10 milliárd forint többlettámogatást hozzácsöpögtetett a kormány, azonban mindent összevetve nominálisan 80 százaléka a felsőoktatás támogatása a 2008-asnak, ami az inflációt is figyelembe véve, reálértéken számítva alig 60 százalékát  teszi ki az öt évvel korábbinak.
A felsőoktatás átalakítása körüli állandó bizonytalanságot nevezte a legnagyobb problémának kérdésünkre Szüdi János oktatási szakértő is, utalva az idei felvételi jelentkezések utolsó pillanatig tartó káoszára, a bemeneti követelmények állandó változtatására is. Szerinte legalább két évet kellene hagyni az átállásra, ehelyett a követhetetlen szabályozás teljes tervezhetetlenséget idéz elő mind a diákok, mind az intézmények életében. A következmény a jelentkezők számának csökkenése – két év alatt 140 ezerről 95 ezerre – és a külföldre vándorlás.
Nem fogadta osztatlan lelkesedés Hiller István múlt heti ötletét sem, aki két éven belül 240-ről 260-ra emelné a felsőoktatási felvételi ponthatárt, és minden, a ponthatárt elérő jelentkezőt felvenne államilag támogatott, azaz az ingyenes képzésre, majd a második évfolyamtól a tanulmányi eredmények függvényében alakulna a tandíjmentesség és a további hallgatói jogviszony is. Hiller beszüntetné az önköltséges képzések indítását, aminek feleslegességét szerinte az is jól mutatja, hogy idén 37 százalékkal csökkent a költségtérítéses szakokra jelentkezők száma, aminek – úgy véli – a szegénység az oka, és hiba volt erre alapozni a felsőoktatás finanszírozásának csökkentését.
Szüdi szerint annyi biztos, hogy Hiller ötlete közelebb áll az EU irányvonalához, amely haladó módon szélesre tárja a felsőoktatás kapuját a fiatalok előtt. „A bolognai rendszer lényege az, hogy sokan, a korosztály 40-50 százaléka bejut az alapképzésbe, az elitképzést pedig eltolták a mesterképzésbe, ahová csak az alapképzést elvégzők egyharmada jut be, a doktori képzésbe meg néhány százalékuk. Nálunk a mintegy 90 ezer fős évjáratok 20 százaléka szerez diplomát – illetve nyelvvizsgahiány miatt még kevesebb –, miközben az uniós iránycél 35-40 százalék lenne ” – mutat rá a szakértő.
Múlt pénteken Orbán Viktor a Kossuth Rádióban bejelentette: egyetért a szocialista politikussal a ponthatár emelésében, mert a 240-es limit egy „közepes” dolog, márpedig „közpénzből egyetemen taníttatni középszerű teljesítményre képes fiatalokat nem érdemes”.  A közepes képességűek szerinte szakképzésben tanuljanak tovább, ezért alakították át a szakképzést, és ezért hoznak majd létre szakfőiskolákat is. Ez részben utalás volt a felsőoktatási intézmények várható rangsorolására – ugyanis a kormány saját hatáskörébe vonta, hogy rendelet által meghatározza a „nemzeti tudományegyetem”, az „egyetem”, a „szakfőiskola” és a „regionális helyi főiskola” minősítés feltételeit, rendjét, támogatását. A rendszer 2015–2016-ban állna fel.

Szüdi szerint rendkívül veszélyes, hogy ezentúl már nem egy kormányfüggetlen szakmai grémium dönt az intézmények minőségi besorolásairól. Példaként említi, hogy a nemzeti felsőoktatás kiválósági rendszerét szabályozó kormányrendeletben nincsenek meghatározva a legjobb minősítésre vonatkozó tudományos kritériumok, így fordulhatott elő, hogy a legmagasabb szintű, azaz „kiemelt” kategóriába, ahová a 2013–2016 közti időszakra az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem került, nemrég egy kormányjavaslat nyomán negyedikként bekerülhetett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is, amit az egyházi egyetem minőségi mutatói korántsem indokoltak. Ugyanakkor a nemzetközi ranglistán is érdemi helyen szereplő Corvinust feldarabolták, és egy részét a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez csatolták.
Szüdi emlékeztet arra is: a közepes osztályzatok nem feltétlenül takarnak középszerű képességeket – ahogyan azt hírességek, Nobel-díjasok sora is bizonyítja –, és különösen így van ez akkor, ha a közoktatásban olyan nagyok az iskolák közti színvonalkülönbségek, mint hazánkban. Az állami keretszám emiatt sajátosan oszlik meg: a legjobb egyetemekre, a legnépszerűbb szakokra mennek a legjobb diákok, a kevésbé szerencséseknek maradnak a tipikusan első generációs, azaz műszaki, agrár, esetleg informatikus vagy egészségügyi szakok, amelyekre nagyon alacsony pontszámmal is be lehetett jutni. Az önköltségesekkel és a szegényebbekkel szemben tehát nem barátságos lépés a ponthatáremelés. „A fizetős felsőoktatás vagy a bemeneti követelmények szigorítása nem feltétlenül idézi elő a hallgatók vagy az intézmények minőségi szelekcióját, ellenben a kormány által privilegizált szereplők helyzetét egyértelműen erősítheti. Összességében az esélyegyenlőség ellen hat, hiszen egyértelműen az e­litnek kedvez, miközben számos intézkedés arra irányul, hogy minél kevesebben jussanak majd el egyáltalán az érettségiig” – mutat rá a volt államtitkár.

Felvételi számokban

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!