Szörényi és Bródy zenés játéka része volt a rendszerváltás lélektani előzményeinek. A puha diktatúrában már épphogy megtűrt nemzeti és vallásos érzetek váratlanul nyílt, ráadásul rockzenébe csomagolt vegyülete óriási hatást gyakorolt a „tömegekre”, és a létező kádárizmus határait feszegette annak idején a Királydombon.
Az idei szegedi bemutatóra hetek óta komor, arcunkba néző színészportrék hívták fel plakáton a figyelmünket. Az eseménytől némelyek egy kiadós politikai performance-t vártak, Alföldi odamondogatós hattyúdalát,
a lassan tűnő szólásszabadság vészkiáltását. Bár a színész-rendező főként a jobboldalról nézve a „nemzetrontó liberális métely” kelevényének, tudatos kozmopolita kútmérgezőnek számít, mégis hosszú sorok kígyóztak az utolsó előadásaira szóló jegyekért. A sorállók és a rockoperát most nézők jó része a művészi szabadság gúzsbakötését látta az Alföldit és rendezéseit érő verbális inzultusokban, azért figyeltek nagyon az RTL Klub által élőben közvetített előadásra. Míg a művészt egyebek mellett évekkel ezelőtt a nyílt színi pornográfia határait súroló előadásai miatt támadók most is botrányosan erkölcstelen szimbólumokat és ordenáré jeleneteket borítékoltak jó előre. Tévesen.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »