hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A magyarok korruptnak látják a politikát
Brutális  99 százalék

2013. 07. 19.
Egyre több magyar érzékeli úgy, hogy hazánkban nőtt a korrupció mértéke, ugyanakkor Európában a magyarok jelentenék legkisebb arányban, ha korrupciós jelenséggel találkoznának – derül ki a legnagyobb nemzetközi korrupcióellenes civil szervezet jelentéséből.

Megjelent a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométere, amelyben a korrupcióellenes nemzetközi szervezet 107 ország – köztük 20 európai uniós állam – 114 ezer állampolgárának korrupcióval kapcsolatos tapasztalatait vizsgálja. A kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek mind Magyarországon, mind európai és világviszonylatokban a politikai pártokat, valamint az üzleti szférát tartják a korrupció által leginkább fertőzött területnek. Szintén nemzetközi trendként mutatkozik az egészségügyben megjelenő kenőpénz. Magyarországon a válaszadók 18, míg az EU-ban 12 százaléka vallotta be, hogy egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor fizet hálapénzt.
A magyar válaszadók 99 százaléka szerint ma probléma itthon a közszférában tapasztalható korrupció, 10-ből 8-an pedig úgy látják, hogy az állami működés részben vagy teljesen összefonódik egyes üzleti csoportok érdekeivel, így néhány cég vagy cégcsoport nagymértékben képes az államot, illetve a kormányt saját érdekeinek megfelelően, a közjó rovására befolyásolni.
A magyarországi megkérdezettek kiemelkedően magas, 85 százalékos arányban gondolják úgy, hogy egy-egy állami vagy önkormányzati ügyintézés során a kielégítő és gyors kiszolgáláshoz szükség van személyes kapcsolatokra a hivatalban. 100-ból 61 magyar úgy látja, hogy a korrupció csak nőtt az elmúlt években, 48 százalék szerint pedig a kormány korrupcióellenes küzdelme teljesen hatástalan.
Jóllehet, a Transparency International kutatásai sorra megerősítik, hogy a magyar társadalom intenzíven érzékeli a korrupció jelenlétét a társadalomban, megfigyelhető tendencia, hogy a lakosság inkább beletörődik az általa visszataszítónak vélt jelenségbe, elfogadja, hogy a politikai pártok és az üzleti szféra így működnek. Pozitívum, hogy a megkérdezettek 71 százaléka éppen ezért úgy gondolja, hogy a korrupció megfékezésében kiemelten fontos a hétköznapi emberek szerepe, sokuk aktívan is hajlandó lenne részt venni a küzdelemben, például petíció aláírásával vagy tüntetésen való részvétellel – ez az uniós átlag felett van.
Ugyanakkor a felmérés legmegdöbbentőbb magyar vonatkozású eredménye, hogy arra a kérdésre, miszerint „Ön jelentené-e, ha tudomására jutna egy korrupciós ügy?”, a válasz­adók 70 százaléka nemmel válaszolt. Ez a legrosszabb arány Európában, ahol a németek 94, a britek 91, a szlovének 84, a románok 59 százaléka jelentené, ha korrupcióval találkozna. A nemmel válaszolók többsége (41 százaléka) azért tartózkodna a közérdekű bejelentéstől, mert szerinte úgysem lenne eredménye, 7 százalékuk nem tudja, hová jelentse, a megkérdezettek 20 százaléka pedig fél a következményektől.
Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője lapunk kérdésére, miszerint a fiatal vagy az idősebb generáció hajlandóbb inkább a közérdekű bejelentésre, elmondta, tapasztalata szerint a fiatalok lelkesebbek és jobban motiválhatóak a korrupcióellenes küzdelemben, de életkorukból fakadóan kevesebb korrupciós esettel találják szembe magukat. Pozitív jelenségként említette, hogy a jelenlegi fiatal generációnak már sokkal kevésbé természetes hálapénzt fizetni az egészségügyben vagy járőröző rendőrt megvesztegetni. Hozzátette, a TI jogsegély-szolgálatához érkező ügyek alapján a fiatal bejelentők jellemzően a felsőoktatási intézményekben tapasztalnak korrupciós jelenségeket, például vizsgák vagy kollégiumi helyek elosztása kapcsán. Elmondta, hogy a TI egyre aktívabban nyit a fiatalabb generáció felé, így figyelemfelkeltő akciókkal, ismeretterjesztő kampányokkal igyekeznek megnyerni a jövő nemzedékeket a korrupció elleni küzdelemnek.
Az idősebb generáció kapcsán a jogi szakember két ellentétes trendre hívta fel a figyelmet. Egyrészről, hogy minél idősebb egy magyar állampolgár, annál gyakrabban találkozik korrupciós jelenséggel, akár munkájában, akár hétköznapi élete során (például hivatali ügyintézés, lakásvásárlás, egészségügy). Ugyanakkor annál több rossz társadalmi tapasztalatot is szerez, amely miatt nem látja érdemesnek a bejelentést.
Ligeti azt is elmondta, hogy felméréseik során a fiatal válaszadók különösen tájékozottnak bizonyulnak a korrupció témakörében. Ennek elsődleges okaként a szakember a nyelvtudást és az interneten való tájékozódást nevezte meg.
A Globális Korrupciós Barométer eredményei alapján a Transparency International ajánlásokat fogalmazott meg. Elsőként sürgetik a független állami kontrollintézmények autonómiájának, a „fékek és ellensúlyok” rendszerének haladéktalan helyreállítását, mivel ezek működése elengedhetetlen ahhoz, hogy a korrupciót az erre hivatott állami szervek megfelelően ki tudják vizsgálni. Másodszor, felhívják a figyelmet arra, hogy az állami döntéshozatalban gyakran államhoz közel álló és azzal összefonódó üzleti csoportok érdekei érvényesülnek a közjó rovására – ennek lehetőségét ki kell zárni. Harmadszor, rámutatnak, hogy a legtöbb korrupciós kockázat a pártok és az üzleti élet összefonódásából fakad, ezért átláthatóvá kell tenni a párt- és kampányfinanszírozást, hiszen amíg finanszírozásuk korrupt, a pártok nem érdekeltek a korrupció elleni fellépésben. Negyedszer pedig, szorgalmazzák a közérdekű bejelentések eddiginél hatékonyabb szabályozását, olyan törvénnyel, amelyben a közérdekű bejelentést tevő polgár nagyobb jogi védelmet élvez.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!