hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az árnyas Duna titkai
Tragédiák nélkül megúszta Magyarország az évszázad árvizét

2013. 06. 13.
Az elmúlt bő évtized árvizei kapcsán védekezésre és kártalanításra fordított mintegy 400 milliárd forintból meg lehetett volna oldani, hogy a jelenlegihez hasonló árhullámok jóval „stresszmentesebben” vonuljanak le, és ne a polgári összefogáson múljon a katasztrófák elkerülése. Vízügyi fejlesztésekkel a jövő árvízi kiadásait is radikálisan csökkenteni lehetne – 2010 óta azonban megakadtak az ilyen jellegű beruházások, a kormány pedig kettévágta a vízügyi szolgálatot. A paradigmaváltást jelzi az is, hogy Orbán Viktor nem vízügyi szakemberrel, hanem Bakondi György katasztrófavédelmi vezetővel közösen védte az országot a gátakon.

A rekordvízállásokat hozó dunai árhullámot a kormány látványosan nem vízügyi, hanem katasztrófavédelmi kérdésként kezelte. Ez azonban nemcsak súrlódásokat eredményezett a két szervezet között, hanem védekezési bakikat is. Almásfüzitő alatt, Dunaalmás felett például a vízügyesek azt jelezték előre, hogy a gát (ami egy vasútvonal töltése volt) kisebb szivárgásokkal ugyan, de kibírja majd a víz nyomását, a katasztrófavédelem mégis nagy hévvel rendelt erősítést, sőt egy helikoptert is a helyszínre – amelyekre végül nem volt szükség. A vízügyeseknek lett igazuk, mert pár óra múlva visszament a víz, az pedig nem okozott „drámát”, hogy pár hektár kukoricaföldet elöntött a víz.

Az sem lehet véletlen, hogy a kormányzati kommunikáció kiemelte: csak a katasztrófavédelemnél 51 milliárd forint áll rendelkezésre az árvízi költségek, köztük a helyreállítási munkák fedezetére; Bakondi Györgyöt pedig a miniszterelnök helyreállítási kormánybiztossá nevezte ki.

Nem katasztrófa

„A védekezés egyik legfőbb alapelve, hogy az árvíz nem katasztrófa” – mondta ugyanakkor a Heteknek Szlávik Lajos, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke, vízügyi mérnök. Az árvízvédelmet tanító főiskolai tanár – aki tagja az árvízi védekezésre összehívott Országos Műszaki Irányító Törzs tudományos tanácsának is – hozzátette, a vízügyi szakemberek számára a Duna felső szakaszáról érkező drámai hírek ellenére nem volt kétséges, hogy a rekordvízállásokat hozó árhullámmal szemben sikerre vihető a védekezés. Ez azonban jóval kevésbé lett volna „izgalmas” – és nem mellékesen kevesebbe is került volna –, amennyiben a mindenkori kormányok sokkal következetesebben fejlesztették volna az árvízvédelmi rendszert. „Aszály idején mindenki a vízmegtartás és az öntözés hiányát emlegeti, árvízkor pedig a védelmi rendszer hiányosságait. Ennek éppen fordítva kellene működnie” – fogalmazott Szlávik Lajos, aki szerint a vízügyi szolgálat helyzete a jelenlegi kabinet alatt is tovább romlott. A rendszerváltás után többé-kevésbé egyben hagyták a szervezetrendszert – és vele a felhalmozott tudást, a tapasztalatokat és a szakembereket is –, amit azonban most kettéválasztottak: a stratégiai tervezés a vidékfejlesztési tárcához, az operatív részleg pedig a belügyhöz került, mondván, hogy a közmunkások tömegei jelentős segítséget jelenthetnek majd a védművek gondozásában. (Volt olyan elmélet is, hogy az igazi indok nem a szakmai szempontból egyébként sem sok hasznot hajtó olcsó kézi munkaerő volt, hanem a vízügyi fejlesztésre kilátásba helyezett uniós pályázati források keltették fel a belügyi vezetés érdeklődését – a szerk.)

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!