Komolyan gondolja a kormány a keleti nyitást. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár ennek jegyében másfél hónap alatt Kínával, Oroszországgal, Moldovai Köztársasággal, az Egyesült Arab Emirátusokkal, Üzbegisztánnal, Türkmenisztánnal, Fehéroroszországgal, Kuvaittal, Grúziával és Indonéziával hozott tető alá gazdasági együttműködést, és ha a FÁK országainak többségét megnyerte, Dél-Amerikában és a karibi térségben néz újabb üzleti partnerek után.
Nagy reményeket fűzünk például Szaúd-Arábiához. Az elmúlt másfél évben csaknem húsz magas szintű látogatásra került sor a két ország között, kétmillió liter Szentkirályi ásványvizet exportálunk számukra, születőben van a szaúdi–magyar üzleti tanács, a héten pedig szaúdi napokat rendeztünk Budapesten, melynek keretében a királyság kultúráját bemutató ingyenes kiállítást – egyebek mellett a mekkai és medinai zarándokhelyek kicsinyített modelljét –, előadást, dokumentumfilmeket és folklórprogramokat tekinthettek meg az érdeklődők a főváros frekventált területein. Az esemény fővédnöke és díszvendége Abdullah király fia, Abdulaziz herceg, akit Kövér László házelnök („a hit, a nemzet, a család és a munka megbecsülése összeköt bennünket”) és Martonyi János külügyminiszter is fogadott. Utóbbi szorgalmazta, hogy az eddiginél is több szaúdi diák tanuljon a magyar egyetemeken, a keleti nyitás ernyője alatt zajló legtöbb tárgyalás során ugyanis felmerül az ösztöndíj-csereprogramok lehetősége is, melyet a financiális gondokkal küzdő magyar egyetemek máris továbbgondoltak.
Első fecske a Budapesti Corvinus Egyetem. A hét elején Csicsmann László dékán előterjesztése alapján Kari Tanácsi döntés született arról, hogy az egyetemen Iszlám Tanulmányok Központ és Mesterszakos képzés indul. A majdnem abszolút többséges szavazati arányhoz két dolog kellett: egyfelől a dékán élménybeszámolója áprilisi „impozáns” rijádi utazásukról, másfelől Rózsás Péter András gazdasági főigazgató kijózanító helyzetértékelése az egyetem anyagi lehetőségeiről („Csoda lesz, ha túléljük a nyarat…”).