Érdekes jelenség, hogy a baloldali politikusok – vélhetően valamilyen kommunikációs tanácsra – faktumként beszélnek arról, hogy 2014-ben kormányváltás lesz. Ennek azonban éppen a közvélemény-kutatási adatok mondanak ellent, noha az ellenzékiek számára mindig lehet találni reménykeltő részadatokat ezekben az elemzésekben. Bajnai Gordonnak, az Együtt 2014 alapítójának azonban igaza van abban – erről két hete nyilatkozott –, hogy jelenleg nincs meg az a többség, amely a kormányváltáshoz szükséges. Bár a nyilatkozatai szerint Bajnai éppen azért kezdett el újra politizálni, hogy egységes ellenzéki összefogást hozzon tető alá, a tavaly októberi zászlóbontás óta mintha távolodna ettől a céltól a baloldal.
Sok szöveg, kevés munka
Több baloldali politikussal és háttéremberrel való beszélgetésből az a kép rajzolódik ki számunkra, hogy ennek két oka van: az ellenzéki politikusok leginkább egymáshoz képest határozzák meg magukat, illetve nincs vagy nem látszik tartalmi munka a pártokban.
Az előbbi azt jelenti, hogy sokan nem a Fidesz elleni összefogással, hanem az ellenzéki oldalon való pozicionálással, olykor a riválisok enyhe lejáratásával vannak elfoglalva. Az LMP politikusai például folyton arról beszélnek, hogy melyikük hogyan viszonyul Bajnai Gordonékhoz. Míg legutóbb Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület alelnöke arról nyilatkozott, hogy a politikai közepet célozzák meg, hisz az Együtt 2014 „abban érdekelt, hogy a párttá válás útján haladva világos alternatívát fogalmazzon meg, amely nemcsak Orbán Viktor öncélú leváltásáról szól, de garanciákat ad – az LMP szavazóinak is – arra, hogy ne térjen vissza az ország a 2010 előtti időszakhoz sem”. Ez utóbbi kitétel egyértelműen az MSZP-hez való viszonyulást is jelenti, illetve üzenetet az LMP-seknek. A sort nyugodtan lehetne tovább folytatni.
A második probléma, hogy úgy tűnik: nem folyik tartalmi munka a pártokban, vagy ha folyik is, az nem látható. Példának okáért nem látszik, hogy bármelyik párt programot dolgozott volna ki a fiatalok megszólítására. Ezen belül például arról sem lehetett olvasni, hogy mit szeretnének azzal kezdeni, hogy teljesen eltérő a fővárosi egyetemisták és a vidéki társaik problémái. Az utóbbiak jellemzően első generációs értelmiségiek, nagyon nyitottak a Jobbik ideológiájára, miközben Budapesten ehhez képest egészen nyugatias problémák fárasztják az egyetemistákat. Közöttük a szélsőjobb befolyása csekély, de elképesztő a kivándorlási szándék.
A programok hiányát egy szocialista forrásunk azzal magyarázta, hogy a Fidesztől azt tanulták meg, hogy nem szabad semmit sem ígérni, mert akkor nem lehet semmit sem számon kérni tőlük. Ha nincs új termék, nincs újfajta akció, akkor nincs kockázat, azaz lehet, hogy elég lesz a Fidesz hibáiból élni. „Nézd meg, csak egyedül a tandíjjal fáztak meg, két és fél éve kormányoznak, és csak ez égett rájuk, mert semmi konkrétat nem ígértek” – fogalmazott forrásunk.
Mások, egyebek mellett az Együtt 2014 köreiből azt magyarázták lapunknak, hogy azért óvatosak a programelemek nyilvánosságra hozatalával, mert láthatóan a Fidesz minden, akár ésszerű kezdeményezést a legpopulistább propagandával igyekszik „szétlőni”. Még nem létező programot is beállítottak úgy, mintha az a Bajnai–Mesterházy-koalíció terve lenne. Bajnai alapítványa, a Haza és Haladás ugyanis több mint egy éve készített egy szociálpolitikai tanulmányt, melynek egy mellékszála volt a minimálbér „olcsósításával” kapcsolatos érvrendszer. Ebből a Fidesz azt hozta ki, hogy a baloldal csökkenteni akarja a minimálbért, miközben a Fidesz két és fél éves kormányzása alatt a minimálbér reálértéke alig nőtt, a munkaadók ezzel kapcsolatos bérterhe viszont jelentősen. A Haza és Haladás Alapítvány tanulmánya azt állította, hogy ezt kellene csökkenteni, hogy több munkahely jöhessen létre.
Mindenesetre az előbb vázolt okokból az ellenzéki pártok műhelyeiből semmi újdonság nem került elő. A hetek óta tartó úgynevezett ellenzéki tárgyalások (amelyek csak részlegesek, hiszen Bajnaiék távol maradtak ettől) kommunikációs tartalma közelít a politikai közhelyek szintjéhez. Az ülések legtöbb esetben heves kormányzati kritikáról szólnak. Csupán az első ülésen, melyen még jelen volt az Együtt 2014 delegációja is, lehetett hallani egyetlen új „politikai termékről”, egy új alkotmányjavaslatról. A problémát csak az jelentette, hogy erről az „újdonságról” a jobboldali média pillanatok alatt kiderítette, hogy egy 2006-os, a Gyurcsány-kormány igazságügyi minisztere által készített tervezetre épül.
2013. 02. 01. (XVII/5)
