hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szász Jenő, a nemzetstratéga

2013. 01. 18.
Hiánypótló intézmény vagy egy akadállyá vált szövetséges eltávolítása? Milliárdos költségvetéssel kezdhet nemzetstratégiát kutatni az egykori székelyudvarhelyi polgármester.

Orbán Viktor tavaly októberben kérte fel Szász Jenőt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet létrehozására és vezetésére. December 11-én megjelent az intézet létrehozásáról szóló kormányhatározat, melyben többek között az áll, hogy az intézményt „a magyar örökség korszerű újrafogalmazása, a jelen és az eljövendő nemzedékek támogatása céljából, a nemzeti összetartozás erősítése, a külhoni magyarság erőforrásainak vizsgálata érdekében, továbbá egyes állami feladatok ellátására” hozták létre. A Kutatóintézet feladatait soroló rész az előbbieknél is fárasztóbb: eszerint Szászék – évi 1,3 milliárdos keretösszegből gazdálkodva – kutatási, felmérési és elemzési feladatokat fognak végezni, nemzetstratégiai műhelyek, nemzeti kutatások és kiemelt trendkutatások koordinációját végzik; más műhelyek által megvalósított stratégiákat követnek nyomon, erősítik a nemzeti összetartozást, és ez irányba ható javaslatokat tesznek, továbbá mások által készített közvélemény-kutatásokat összesítenek és kivonatolnak. Hogy mindez nem vicc, azt a határozatot jegyző „Orbán Viktor s. k.” aláírás jelzi.
Az intézet költségvetése a többszöröse sok olyan, már rég­-óta működő tudományos műhelyének, melyekkel Szászék a jövőben együttműködhetnek.  A háttérben többek szerint is politikai megfontolások állnak. Erdélyben három magyar párt képviseli a magyarság érdekeit: a baloldalinak tartott RMDSZ (amely egyébként az Európai Néppárt tagja), a Szász Jenő által alapított, Fidesz-szövetséges Magyar Polgári Párt, illetve a Tőkés László fémjelezte, szintén Fidesz-szövetséges Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A Fidesz Szászék támogatásával megpróbálta gyengíteni az RMDSZ-t, egyszersmind helyzetbe hozni saját szövetségesét, ám a terv nem vált be: az RMDSZ mind a tavaly nyári önkormányzati, mind a decemberi parlamenti választáson sokkal jobban szerepelt az MPP-nél. Igaz, ebben az is közrejátszott, hogy az EMNP nem az RMDSZ-t gyengítette tovább, hanem az MPP-t:
a két jobboldali alakulat együttes támogatása is kisebb lett, mint amikor még csak az MPP versenyzett az RMDSZ-szel. Egyes elemzők szerint Szász Jenő kinevezése valójában arról szól, hogy Orbán Viktor Tőkés érdekében, illetve a két Fidesz-szövetséges kis párt egyesülése előtti akadály elhárításaként levette a sakktábláról.
„Magyarországon még a kormányzat is ellentmondásosan, ködösítve használja a nemzet fogalmát: egyrészt azt állítják, hogy minden magyar – az anyaországon belül és azon kívül – a magyar nemzet része, ugyanakkor például »nemzetinek« nevezik az adóhatóságot is, noha az nyilvánvalóan nem szed adókat külföldön: egy ilyen zavaros fogalmi állapotban könnyű rásózni a társadalomra egy Nemzetstratégiai Kutatóintézetet” – mondta a Heteknek Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke.
Patrubány szerint szükség volna nemzetstratégiai kérdésekkel foglalkozó intézetre, ám annak – bár nyilván költségvetési intézmény volna – az államtól és mindenféle pártpolitikai befolyástól függetlenül kellene működnie. Az MVSZ-ben már 1999-ben megfogalmazódott egy ilyen igény, amelynek akkori előterjesztője Duray Miklós volt. A magyar kormányok viszont nemhogy bővítették volna e célból az MVSZ költségvetési támogatását, hanem 2000-ben, máig tartóan, lenullázták. Patrubány szerint azért is egy független intézetnek kellene képviselni az össznemzeti érdekeket, mert ha ezt az állam vagy egy szoros állami felügyelet alá tartozó szervezet tenné külföldön, az – a területen kívüliség okán – diplomáciai feszültségekhez vagy akár botrányokhoz vezethet.
A fentiek fényében Patrubány kételyeinek adott hangot a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tervezett működése kapcsán, Szász Jenő kinevezéséről pedig azt mondta, Szásznak semmi köze a szakmához, kiválasztása nyilvánvalóan politikai döntés volt, amivel valószínűleg törlesztettek valamilyen számlát. Patrubány úgy látja, hogy Szász Jenőt semmi nem predesztinálta a kinevezésre, hiszen nem társadalomtudós, nem kutató, és nem ismeri az összmagyarság viszonyait. „Székelyudvarhely egykori polgármestereként az ottani perspektívából nem is ismerheti” – tette hozzá Patrubány. Az MVSZ elnöke ugyanakkor lapunk hasábjain is felajánlotta konkrét segítségét: a Magyarok Házában szívesen helyet biztosítanának a kutatóintézetnek, és 75 éves működésük tapasztalatait, illetve szakembereiket is készek a nemzetstratégia szolgálatába állítani.

„Ember legyen a talpán”
Interjú Szász Jenővel

Mikor startol a Nemzetstratégiai Kutatóintézet?
– Nem tudok még erről nyilatkozni: várom a kinevezésemet, mert még csak felkérésem van.
Sajtóhírek szerint százmillió forintot már decemberben kiutaltak az intézmény működésére. Ez tévedés?
– Persze, alaptalan: bár a kormányrendelet megszületett az intézet felállításáról, de csak azt követően tud elkezdeni működni, ha kinevezik
a vezetőket. Addig pedig pénzt sem tud költeni. De azt hozzátenném, hogy eléggé zavaró egy határon túlról érkező ember számára, ha egy ilyen intézetben egyesek csak azt látják, hogy mennyi pénzt kapott és költött. Pedig a lényeg az, hogy egy Nemzetstratégiai Kutatóintézetre mint hiánypótló intézményre szüksége van az egyetemes magyarságnak.
Ezzel nehéz lenne vitatkozni. De vajon hogyan lehetne röviden összefoglalni az intézmény céljait?
– Ha már így adott a történelem, hogy magyarságunk nagyon nagy százaléka határon túlra rekedt, fontos, sőt a legfontosabb, hogy a humán erőforrásról beszéljünk. Mert a különböző természeti erőforrás mind-mind lényeges dolog, de mégis, a legfontosabb érték a humán erőforrás: az az ember, aki a magyar kultúrkörhöz tartozik. Ha egy mondatban kell ennek az intézménynek a lényegét megfogalmaznom, talán így szólna: a humán vagyon feletti gondnokságot kéne felvállalnia ennek az intézménynek.
Ez hatalmas feladat, az biztos. Hogyan kezdenek munkához, mi lesz a fő csapásirány? Egyáltalán, hogy lehet megtervezni egy nemzet jövőjét, stratégiáját?
– A legfontosabb talán a népesség, népesedés, demográfia kérdése, és ezeket úgy kell megközelítenünk, hogy nagyon azért ne rugaszkodjunk el a valóságtól, de egyfajta irányt azért föl kellene vállalni.
Hogyan, kikkel zajlik majd a napi munka?
– Egy maximum százfős intézetről beszélünk, és mindig célirányosan vesszük fel és foglalkoztatjuk a munkatársakat: nem tudunk minden egyes területre annyi szakembert felvenni, mint amennyire szükség van, ezért ennek az intézménynek az a dolga, hogy egyfajta összefogó szerepe legyen a meglévő intézmények között: koordináló, összeszervező küldetése is legyen, hogy a már létező tudást vagy tudásközpontokat próbálja egy irányba megszólítani. Itt gondolok a kormány különböző háttérintézményeire, de a kormányon kívüliekre is, mint a Tudományos Akadémia kü­lönböző szakmai műhelyeire, az egyetemek mű­helyeire. De kötelező módon, mert egy százfős intézmény nem tud egymagában nemzetstratégiát készíteni az élet valamennyi területére, és nem is ez a dolga.
Mennyi idő múlva lehet majd az önök tevékenységének sikerét mérni?
– Közép- és hosszú távú feladatai vannak az intézetnek. Mi nem végrehajtó hivatal vagyunk, hanem döntéseket előkészítő kutatóintézet, amint a nevében is benne van. Ha egy területet kiragadunk, akkor ott biztos kutatni kell, felméréseket kell végezni, széleskörű társadalmi egyeztetéseket kell végrehajtani, mert akkor van értelme minden egyes javaslatnak és a javaslatból származó döntésnek, ha az végrehajtható, ha konszenzus alakul ki körülötte, ehhez viszont társadalmi párbeszédre van szükség.
Világos. És mit felelne arra, hogy az önök költségvetését nagyon sokan irigylik, mert más kutatóintézetek száz-kétszázmillióból működnek, míg önök 1,3 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Már, ha igaz az a szám, és nem a vádaskodás része.
– Az sem biztos, hogy elköltésre kerül a teljes összeg, mert ez egy keret, és amint önnek említettem,
ez a munka nem úgy fog kezdődni, hogy meghirdetünk száz állást, és azt betöltjük, hanem célirányosan fogunk munkatársakat foglalkoztatni, a különböző mű­he­lyek­kel együttműködni.
Végül hadd kérdezzem meg, miért önre esett a miniszterelnök úr választása?
– Talán a miniszterelnök urat kell erről megkérdezni. Számomra megtisztelő a felkérés, ugyanakkor óriási kihívásnak tartom, ember legyen a talpán, aki egy ilyen feladatnak megfelel. Nem is tudom, ha kellő alázattal tekint az ember a feladatára, hogy van-e olyan ember, aki ezt a feladatot tökéletesen el tudná látni.
Nagyon szerény, de hát tökéletes ember nincs sehol, ezt ön is tudja.
– Annak tényleg üzenete van, hogy a miniszterelnök úr egy határon túli magyar embert kért fel. Hogy miért erdélyi emberre esett a választás, arra azt lehet mondani, azért, mert itt van a legnagyobb lélekszámú magyar közösség. Hogy Erdélyen belül miért Székelyföldön? Mert itt van egy kompakt 700 ezres székely–magyar közösség. Hogy Székelyföldön belül miért engem választott a miniszterelnök úr? Ehhez hozzásegíthetett a 12 éves polgármesteri munkából fakadó tapasztalat, az a sok magyar intézmény, amit itt Udvarhelyen létrehoztam: a Tomcsa Sándor Körszínház, az Udvarhely Táncműhely vagy a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának a megtelepítése, vagy azok az emlékművek, amiket felállítottunk: 25 emlékhely van, amit az én időmben Udvarhelyen felelevenítettünk, visszaállítottunk.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!