hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Csepegtetés - Itt az új megfigyelési ügy?

2013. 02. 01.
Nem titkosszolgálati akcióról lehetett szó a Laborc–Portik-találkozók esetében, hanem személyes indíttatású pártfeladatról – így értelmezte a második Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetője és az éjszakai élet befolyásos alakja közti megbeszéléseket Földi László egykori hírszerző tiszt. Lapunknak nyilatkozott a nemzetbiztonsági bizottság egyik ellenzéki tagja is, aki szerint a Heti Válasz információi, miszerint Portik azt a megbízást kapta, hogy gyűjtsön terhelő információkat fideszes vezetőkről, olyannyira közel áll a valósághoz, hogy felmerül az államtitoksértés gyanúja.

Gyűjtsön vagy gyártson a Fidesz vezetőire nézve terhelő információkat – a Heti Válasz (HV) értesülései szerint az előző kormány idején ezzel bízta meg Portik Tamást Laborc Sándor.
A Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója – mint a kormányközeli hetilap a Népszabadságra hivatkozva írja – Szilvássy György titokminiszter megbízásából találkozott az egykori olajos vállalkozóval, aki jelenleg előzetes letartóztatásban van a kilencvenes évek leszámolási ügyeivel összefüggésben.
Azt már eddig is tudni lehetett, hogy 2008-ban a találkozó két alkalommal valóban létrejött, sőt azokról hangfelvétel készült, amelynek jegyzőkönyve az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előtt ismert ugyan, ám a közvélemény elől elzárták, államtitoknak minősítve azt. A HV most viszont arról is írt, hogy a Portik-akció célszemélyei a Kósa Lajos–Rogán Antal–Lázár János szintű pártvezetők voltak, az éjszakai életben is nagy halnak számító „vállalkozó” pedig ellenszolgáltatásként azt kérte, hogy szabaduljon meg az állam a neki útban lévő – szerinte korrupt – rendőrségi potentátoktól.  Arra a lap értelemszerűen még csak nem is utal, hogy honnan származnak
az információk, esetleg birtokukba jutott-e a hanganyag vagy a jegyzőkönyv, mindenesetre olyan részletekkel szolgálnak, miszerint a Budán és a terézvárosi Menza étteremben lebonyolított találkozók fesztelen hangnemben zajlottak.   
Szilvássy György szerint a HV cikkében nem tényállítások, hanem vélemények szerepelnek, ezért – furcsa módon – a hetilapot nem, csak annak információit citáló Magyar Nemzetet perli be rágalmazás miatt. Érdekes kérdés, hogy – államtitkokról lévén szó – a napilap a bíróság előtt miként tudja majd bizonyítani a fenti állításokat – bár esélyeiket javíthatja, ha Kocsis Máté, a Nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagjának kezdeményezése nyomán valóban feloldják az iratok titkosságát. (Erről – a részbeni vagy teljes nyilvánosságra hozatalról – a Pintér Sándor által felügyelt Alkotmányvédelmi Hivatal dönt majd.)    
Mindenesetre Laborc a Népszabadságnak visszautasította, hogy annyira oktalannak nézzék, hogy egy általa tudottan rögzített beszélgetésen adna törvénysértő megbízásokat egy ismert bűnözőnek. Szilvássy pedig az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy a cikkekben valótlan állítások vannak. A volt miniszter közölte: egykori kollégájától kapott egy jelzést, hogy Portik Tamásnak esetleges rendőrségi korrupcióval kapcsolatos információi vannak. Erről tájékoztatta Laborcot, megadva az információforrás elérhetőségét, ám a találkozó kapcsán már csak arról értesült, hogy az megtörtént.
„Úgy tűnik, vannak, akik nem veszik figyelembe, hogy itt titokkörbe tartozó információkról van szó” – reagált felháborodva a Nemzetbiztonsági bizottság egyik ellenzéki tagja arra a kérdésünkre, hogy a Portik–Laborc-találkozóról készült, általa hivatalból ismert jegyzőkönyvhöz viszonyítva mennyi a valóságtartalma a HV írásának. Szerinte éppen csak nem idézték nyíltan a dokumentumot, így a képviselő szerint felmerülhet a gyanú, hogy vagy a kormánypárti hetilap birtokában van az államtitoknak minősülő jegyzőkönyv, vagy valaki világosan tájékoztatta őket annak tartalmáról. Azt viszont egyértelműen cáfolta, hogy Laborc „felsőbb utasításra” vagyis Szilvássy György egykori titokminiszter megbízásából találkozott volna Portik Tamással. Persze
– tette hozzá – politikai szempontból ez enélkül is „nehéz ügy”, és nem lepődne meg, ha a kormánypártok „elnyújtanák” a témát, újabb és újabb részleteket csepegtetve a tavasz slágerévé tennék azt.
Ha Portik valóban kapott megbízást fideszes vezetők kompromittálására, akkor felmerül a kérdés, vajon mi lehetett (volna) ennek az eszköze? Bár Portik az éjszakai élet befolyásos uraként akár prostituáltakon vagy drogterjesztőkön keresztül is kényelmetlen információkat gyűjthetett politikusokról, az ellenzéki bizottsági tag szerint ez kevésbé valószínű. „Magyarországon nem annyira erős fegyver, hogy egy politikus egy prostituálttal megcsalja a feleségét, miközben a »szent család« imidzsét sugározza. Az már erősebb, hogy mondjuk tiltott szereket használ, de a közvélemény ingerküszöbét szerintem leginkább a jól érthető gazdasági visszásságok viszik át” – lamentált a hon­­-atya. (A HV egyébként meg is említi, hogy 2010-ben a választások előtt Kósa Lajost egy internetre feltöltött videón Portik egyik régi ismerőse, Rónai Attila vádolja meg korrupcióval, majd a vádakat visszavonja, mondván a volt olajvállalkozó zsarolta őt. Okfejtésüket ugyanakkor gyengíti, hogy a videó 2007-ben, a Portik–Laborc-találkozók előtt készült.) Arra a kérdésre, hogy amennyiben igazak a megjelent információk, és szakmailag megkérdőjelezhető Laborc akciója, akkor arról miért készült hangfelvétel és jegyzőkönyv, a képviselő annyit válaszolt: ez egy jó kérdés.  
Egyébként ellenzéki körökben ellentmondásosan ítélik meg a Portik–Laborc-ügyet. Ugyan tudják, hogy az MSZP-nek árthat a botrány, de a jelenlegi vezetés számára annyiban hasznos is lehet, hogy Szilvássy György az MSZP régi vezetésével volt jóban, ráadásul a mentora, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök konfliktusba került Mesterházy Attilával és körével. Ez azt jelenti, hogy egy sor olyan „szálat” le lehet vágni arról az MSZP-ről, amely „összehozta” a Fidesz kétharmadot.
Egyébként azt nem tudni, hogy Laborc találkozója Portikkal végül generált-e olyan információkat, amelyek volt vagy jelenlegi közhatalmi, közfeladatot ellátó személyek erkölcsi hitelét kikezdhetik. A politikai elit erkölcsi állapotáról szóló ellenőrzött információknak ugyanis egyértelműen közügynek kellene lenniük.     
Egy másik, az ügyre pontos rálátással rendelkező forrásunk szerint a kétszer többórás hanganyagot teljes terjedelmében azért nem hozzák nyilvánosságra, nem oldják fel a titkosítást, mert azon szó esik a Fidesz-kormány számára jelenleg is fontos feladatot ellátó személy ügyeiről is. (Ennek ellentmondani látszik, hogy a Fidesz részéről az ügyet menedzselő Kocsis Máté a teljes szöveg nyilvánosságra hozatala mellett tör lándzsát.) Ha részszöveget hoznak nyilvánosságra, akkor az ellenzék hitelteleníteni tudja az akciót, felhívva a figyelmet, hogy egy ismert közéleti szereplő szerepel a kiszerkesztett szövegrészekben.     
„Szakmailag elképzelhetetlen, hogy egy nemzetbiztonsági főigazgató bármilyen célból találkozzon a szervezett bűnözés kiemelt alakjával. Ha ilyen találkozóra az információgyűjtés vagy egyéb alkuk érdekében szükség van, akkor azt az operatív tiszteknek kell elvégezniük, akik napi szinten képben vannak az adott ügyben. A főigazgató titokgazdaként védett személynek számít, akit tilos beengedni ilyen szituációba” – nyilatkozta a Heteknek Földi László egykori hírszerző tiszt, az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója, aki éppen ezért úgy látja, itt nem titkosszolgálati akcióról volt szó, hanem személyes indíttatású pártfeladatról.
„Ebben a helyzetben Laborc úr nem főigazgatói minőségében volt jelen, hanem MSZP-szimpatizánsként, ezt az ő védelmében is mondom. Az 1995-ös nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint ugyanis a szolgálatok egyetlen munkatársa sem végezhet politikai tevékenységet, így a főigazgató sem. Amikor valaki ezt ilyen buta találkozóval megsérti, az a szakmai halál” – fogalmazott Földi László. Annak kapcsán, hogy ha nem hivatalos találkozóról volt szó, akkor miért készült róla hangfelvétel, a szakember azt mondta, vélhetően azért, hogy az elhangzott információk minél pontosabban felidézhetőek legyenek a megbízók számára – ugyanakkor a felvételeket később valószínűleg elmulasztották megsemmisíteni.  
Földi László azt üzeni a politikusoknak, hogy a találkozók tartalmát nyilvánosságra kell hozni, éppen azért, hogy ne csorbuljon a titkosszolgála­-tok tekintélye, és egyértelművé váljon, hogy ami történt, az nem a szakma problémája.
Mile Lajos, a Nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja államtitokra hivatkozva a konkrét esetről nem kívánt nyilatkozni. Azt viszont aggasztónak tartja, hogy egyes orgánumok jobban értesültek, mint a testület tagjai. Ez azért is érdekes állítás, mert elvileg a bizottsági tagok kezében ott volt a találkozó jegyzőkönyve az ügyben történt meghallgatások során. Mile Lajos szerint azonban még ez is titokkörbe tartozó információ, így részleteket nem tudtunk meg. „Javaslatomra egy tényfeltáró munkacsoport alakulhat a szervezett alvilág és a szolgálatok közötti kapcsolatok feltárására, erről az elvi döntés a bizottság egyhangú támogatásával már megszületett. Bízom abban, hogy az ügy hátterét politikai felhangoktól mentesen, szakmai alapon ki tudjuk majd vizsgálni” – mondta a képviselő, aki szerint addig ezzel a „szörnyűnek tűnő” üggyel nem is érdemes a közvélemény előtt foglalkozni, ugyanis ez „csúszós pálya”.
„Ha valóban igaz, hogy Laborc Sándor fideszes vezetők kompromittálására adott megbízást Portiknak, akkor az egy nagyon súlyos ügy, amit ki kell vizsgálni. A vizsgálatnak pedig nem a találkozók hanganyagának valamiféle kivonatán kell alapulnia, hanem a teljes hanganyagon és annak betűhív leiratán. Ha pedig szükséges, akkor az Alkotmányvédelmi Hivatalnak feljelentést kell tennie” – hangsúlyozta a Heteknek Tarjányi Péter biztonsági szakértő, aki szerint szakmailag teljességgel elfogadhatatlan, amikor az államtitoknak minősülő információkból politikusok „mazsoláznak” azzal a politikai céllal, hogy hangulatot keltsenek. Úgy véli, indokolt, hogy ameddig nem készül kockázatelemzés arról, hogy a beszélgetéseken elhangzó információk miként érintik a szolgálatok munkáját – esetleg ügynökök vagy hálózatok bukhatnak-e ezek miatt –, addig mindezek államtitkot képeznek. Hozzátette: az ügy kivizsgálása után is el kell majd dönteni, hogy csak annak eredményét hozzák nyilvánosságra, vagy a részleteket is – a lényeg azonban, hogy maga a vizsgálat megtörténjen.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!