hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A vádak látványosan összeomlottak
– mondja Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az Alkotmánybíróság regisztrációt megtorpedózó döntése kapcsán

2013. 01. 18.
Lapértesülések szerint a múlt héten Orbán Viktor beszélt a regisztráció lefújása előtt a párt választójoggal foglalkozó szakpolitikusaival, akik meggyőzték, hogy nem érdemes harcolni a regisztrációért. Ön ezek között a szakértők között volt? Mivel győzték meg a miniszterelnököt?– A Fidesz belső döntéshozatalával kapcsolatos sajtóhírek kétségkívül szórakoztatóak, de nem kell őket komolyan venni. A végső döntést a miniszterelnök hozta meg – tudomásom szerint a Fidesz elnökségének tagjaival folytatott konzultáció után. A döntés okait Rogán Antal frakcióvezető ismertette. Ha az AB a regisztrációt a Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok esetén is alkotmányosnak találta volna, akkor e döntés véget vetett volna az önkéntes feliratkozással kapcsolatos politikai és jogi vitáknak. Ennek az ellenkezője történt, ezért az AB döntésének ismeretében nem kívánjuk e vitákat folytatni, mivel az a választások nyugodt lebonyolítását veszélyeztetné.A nemzetközi sajtó azt írja: elképesztő pofon volt az Alkotmánybíróság döntése a kormánypártoknak.  Lesz-e következménye a fiaskónak?– A döntés következménye, hogy 2014-ben nem lesz választási regisztrációMagyarországon. Ön az Önnek szimpatikus külföldi tudósításokat interpretálja, szerintem azonban a valós helyzetet a Die Pressében Orbán ellenfeleinek rossznapja címmel megjelent tudósítás írja le.A kormánypártoknak szerintem a regisztráció egyáltalán nem lett volna előnyös, de az egészen biztos, hogy annyira nem, hogy a döntéssel mindenki számára teljesen egyértelművé vált: Magyarország számtalan nyugati demokráciánál is komolyabb ellensúlyokkal működő jogállam.Egyetért azokkal a véleményekkel, miszerint átléptek volna egy „vörös vonalat”, megkérdőjelezhető lett volna a következő választások legitimitása, ha az AB nemleges állásfoglalása ellenére bármilyen módszerrel, például az alaptörvény átírásával volna a regisztrációs kötelezettség?– Azzal egyetértek, hogy a választások viszonylag nyugodt lebonyolítása szempontjából nem szerencsés, ha egy évvel a választás várható időpontja előtt még nem ismertek azok az anyagi, jogi, illetve eljárási szabályok, amely szerint a választást le kell bonyolítani.Az Index cikke szerint, az AB döntéséhez fűzött magyarázatokból úgy tűnik, hogy a jobboldali politikusokból lett alkotmánybírók nem meszelték volna el a regisztrációt. Az igazság (ha még jogiról is beszélünk) attól függ, hogy ki jobb- és baloldali?– Az index.hu erről szóló tudósítása a szakmai igénytelenség iskolapéldája, hiszen a szerzőnek még azt sem sikerült eltalálnia, hogy kik azok az alkotmánybírák, akiket ebben a ciklusban választott meg az Országgyűlés. A valóság az, hogy az ebben a ciklusban megválasztott alkotmánybírósági elnök és hét alkotmánybíró közül négyen szavaztak a regisztráció mellett és négyen ellene, tehát ha csak ők döntöttek volna, a belföldi regisztráció kapcsán akkor is azonos eredmény született volna, mivel szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Ráadásul mind az átmeneti rendelkezések, mind a választási eljárási törvény előadó bíráját a jelenlegi parlamenti kormánytöbbség választotta meg. Ebből az is következik, hogy az ellenzék által az alkotmánybírák megválasztásakor megfogalmazott, elfogultságról szóló vádak látványosan összeomlottak.Orbán Viktor a Kossuth Rádióban még tavaly decemberben azt mondta, hogy azért nem lehet baj a regisztrációval, mert az alkotmányos. Önt nem aggasztja, hogy a miniszterelnök ennyire nem érzi, nem érti, hogy mi az alkotmányosság? Azt mondta akkor, hogy a vita műbalhé, majd komoly jogtudósok, az alkotmánybírók mondták azt, hogy nem az.– A belföldi regisztráció alkotmányosságának vizsgálatát az átmeneti rendelkezések megsemmisítése tette lehetővé. A miniszterelnök tehát jól ismerte az alkotmányt, arra nyilvánvalóan nem számíthatott, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmány betűje és a jogalkotó szándéka szerint is alkotmány részének tekintett átmeneti rendelkezések egy részét is meg fogja semmisíteni.Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke azzal érvelt a regisztráció mellett, hogy a tudatosság miatt lett volna rá szükség, hogy „sehol ne rotyogjon a gulyás”, ne az utolsó pillanatokban döntő kétes módon választásra bírt, politikailag nem tudatos szavazók döntsenek az ország sorsáról. Erre a problémára van-e újabb ellenszerük?– A választási csalások visszaszorítására a regisztráció alkalmas eszköz lehetett volna. Pillanatnyilag hasonlóan alkalmas megoldást nem látok, de természetesen az Országgyűlésnek az alkotmánybírósági döntés keretei között mindent meg kell tennie, hogy a visszaélések lehetőségét minimalizálja.

Az MSZP szerint bukás

Az Alkotmánybíróság demokrata döntést hozott a választási eljárási törvényről – fogalmazott lapunknak Molnár Zsolt, az MSZP szervezési igazgatója, a párt budapesti elnöke. A politikus szerint a határozat megszüntette a választási feliratkozás, azaz regisztráció bevezetésére vonatkozó elképzeléseket, törölte a végiggondolatlanul, megalapozatlanul, ötletszerűen bevezetett kampányszabályokat, és feloldotta a közvélemény-kutatás bemutatásának utolsó hatnapos tilalmára vonatkozó rendelkezést is. A döntés messze túlmutat a konkrét határozatban érintett pontokon. Az Alkotmánybíróság döntésének indoklásában világosan fogalmaz: az AB „megállapította a törvény azon rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét, amelyek általánosságban a központi névjegyzékbe történő felvételre irányuló kérelem előterjesztéséhez kötik a választójog gyakorlását”. Molnár Zsolt szerint ezzel a döntéssel a választási eljárási törvény egésze megbukott. Az a szellemiség, az a gondolkodás, amelynek jegyében a kormány végrehajtotta a választási törvénykezést, lényegében kimutat a demokráciából. Fontos kitétel, hogy az AB tartalmi értékelést is végzett a regisztrációt illetően, kimondta, hogy a választási feliratkozás bevezetésének semmilyen alkotmányos alapja nincs, és nem is lehet. A politikus úgy vélte: a döntés elhárította az eddigi legnagyobb akadályt a szabad választás lebonyolítása előtt. Nem az egyetlen, de a legnagyobb akadályt. Fontos tény, hogy a regisztrációt Magyarország nagy többsége korábban is szükségtelennek, értelmetlennek, károsnak ítélte. A magyar társadalom jogérzéke és az alkotmányosság alapelvei, azaz a demokrácia értékrendje azonos. Nem véletlen, hogy a Fidesz még a döntés napján sietve be is jelentette az egyetlen lehetséges álláspontot: 2014-ben nem lesz választási regisztráció és februárra törvénymódosítást készít elő a kormány. „A döntéssel a Fidesz demokráciaellenes rombolásának meggyőző­désünk szerint vége. A rombolás megállítását a demokratikus intézmények újraalkotásának kell követnie. A következő időszak feladata a felkészülés, egy új, demokratikus alternatíva megalkotása és gyakorlatba ültetése” – tette hozzá Molnár Zsolt.
 

Fidesz az útelágazásnál

Mivel a kormánypártoknak nem sikerült népszerűvé tenniük a regisztrációt, ésszerű döntést hoztak azzal, hogy elálltak annak bevezetésétől – mondta el a Heteknek Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője, augusztusi kutatásukra emlékeztetve, amelyben a megkérdezettek 70 százaléka válaszolta azt, hogy mindenkinek joga van szavazni. Azzal pedig, hogy a Fidesz hivatalos álláspontja értelmében tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság (AB) döntését, és ennek szellemében módosítja az eljárási törvényt, megkérdőjelez­hetetlenné válik a következő választás legitimitása – érvel az elemző. László Róbert máshogy látja. A Political Capital választási szakértője szerint az AB döntésével a Fidesz útelágazáshoz érkezett azon a kényszerpályán, amelyen a kötelező regisztráció kérdésében mozgott. Vagy bebetonozzák az alaptörvénybe a testület által az átmeneti rendelkezések közül törölt passzusokat, s ezzel állandósítják a kérdést övező politikai csatározásokat, vagy elkönyvelnek némi hitelességi deficitet a regisztráció mellett több hónapon át tartó, túlságosan is határozott érvelés után, és engedik elsüllyedni a témát. Meglepetésre utóbbit választották. Ezzel a Fidesz számára legveszélyesebb választói réteget nem sikerült távol tartani a szavazástól, azokat a politikából kiábrándult protestszavazókat, akik jellemzően az utolsó hetekben döntik el, hogy egyáltalán részt vesznek-e a szavazáson, és egy 2010-es Tárki felmérés szerint az aktív választók mintegy 10 százalékát teszik ki. A Nézőpont elemzője úgy véli, nincs miért aggódnia a Fidesznek, hiszen továbbra is a kormánypárt rendelkezik a legaktívabb és legkönnyebben mobilizálható szavazótáborral. Ennek ellenére Fodor Csaba szerint valamennyi kisebb párt (Jobbik, LMP) is profitálhat az AB döntéséből, és regisztrációs kampány híján elegendő lesz egy alkalommal mozgósító kampányt folytatni. A kampány gyakorlati teendőinek szabályozása Rogán Antal bejelentése nyomán februárra várható. László Róbert úgy sejti, hogy mivel az AB döntéseinek köszönhetően mégiscsak felbukkanhatnak majd politikai tartalmú reklámok a kereskedelmi csatornákon, a Fidesz kampánystratégái mostanában ennek korlátok közé szorításán fáradozhatnak. A kérdés financiá­lis vetülete már a kampányfinanszírozás témakörébe tartozik, ám erről az eljárási szabályok egyelőre hallgatnak. (Sz. Z.)

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!