Szerintem legalább háromszázan leszünk – mondta az egyik motorról éppen lekászálódó bőrdzsekis középkorú férfi, és bizakodva nézett a tömegnek cseppet sem tekinthető mintegy 20 főnyi csapatra. Közben Tolna megye legkisebb településének bejáratánál letakarva várt a felavatandó rovástábla, melyből a 62 lakost számláló Murgán – zsákfalu lévén – egy is elegendőnek bizonyult.
A viseltes furgonnal érkező Száraz József helyi falugondnok vagy inkább mindenes még ellenőrzi, hogy a letakart tábla körül minden rendben van-e, majd velünk együtt az árnyékot választja a várakozáshoz. Az egyik jelenetben én vittem a létrát – mondja mosolyogva, mikor megemlítem, hogy láttam a Murgáról szóló Mi 69-en című dokumentumfilmet. A múlt kellemes emlékeinek felelevenítése azonban félbeszakad, mert a falu felől felbukkan az ünnepi menet, melyen látszik, hogy a várakozás során csak a hőmérséklet emelkedett, a létszám nem. Az élen lépdelő, inkább kommandósnak, mint törékeny szépségnek látszó honleány a kezében a bölcskei Jobbik szervezet zászlaját, a hátára tetoválva pedig a magyar címert viseli két angyallal, aminek mérete alig kisebb a zászlón lévőtől.
Az árnyékban várakozókkal együtt mintegy 40 főnyi sokaságot az ünnepséget szervező Kersák Lajos köszöntötte, aki mindjárt elnézést is kért a csúszásért, aminek oka, hogy a főszervező Grófné Varga Terézia a reggeli sürgölődés közben eltörte a lábát, és mentővel kellett a szekszárdi kórházba szállítani. Murányi Levente Jobbik-alelnök szerint a liberálisok még a fán ugráltak, amikor a magyarok már a rovásírást használták, melynek eredete szerinte egészen az egyiptomi hieroglifákig vezethető vissza. A tábla felavatása utáni fotózáshoz odahívták a helybeli Ignácz Zoltán roma fiatalembert is, aki a szervezők szerint tevékenyen részt vett a falu új díszének felállításában.
A program az immár negyven fokos hőségben a falu közepén álló, és kissé hűvösebb katolikus templomban folytatódott, ahová a kultúrházból érkező és Szekszárdról hozott történelmi zászlókkal feldíszített menet hozta a „Szent Korona” másolatát. A fogadási ceremónia után Bakos Batu, a Magyarok Nagyasszonya Szent Korona Lovagrend nagymestere egy előadással igyekezett bevezetni a hallgatóságot a királyi fejdísz rejtelmeibe. „Megváltó urunk is megmondta, hogy édesanyám földjét senki nem rabolhatja el” – jelentette ki határozottan az előadó, ezzel is alátámasztva azt, hogy a korona adja a védelmet a magyar földet bitorlók ellen.
„Ő csináltatta a faluba vezető műutat” – felelte a kint várakozó, amúgy helybeli Peszt Henrik arra a kérdésre, hogy mit tud Murga nevezetes szülöttéről, Gömbös Gyuláról. „Biztos nagy ember lehetett. Igen, és előbb volt itt műút, mint Tevelen!” – tette hozzá a felesége, aki egy orvosi műhiba miatt tíz évvel ezelőtt elvesztette a látását, de a Szent Koronáért mégis eljött, gondolván, a másolatát biztos megfoghatja majd.
A gyógyszerészi és polgármesteri múlttal rendelkező nagymester engedélyt adott, hogy egy pamutkesztyűt felvéve Pesztné megtapogathassa a nagy becsben tartott másolatokat. Közben elárulta, hogy előadásában egy bizonyos Natália nővér látomásaiból merített, amikor Jézusnak a magyar földre vonatkozó kijelentését „idézte”. Tudja, a politikusok nem értik, hogy közeleg a harmadik világháború és a magyarságot csak egy, a János-hegy alatt építendő, Máriát dicsőítő kápolna mentheti meg! – mondja, de a magyarázat elmarad, mert a nagymesternek be kell állnia az indulni készülő menetbe.
A ceremónia lezárására várva a már említett Száraz József, ismertebb nevén Kokó elmesélte, hogy a polgármester éppen az aratásnál dolgozik és őt bízta meg a rendezvény segítésével. Egyébként, ha akarjuk, akkor a Gömbös szülőházát is megnézhetjük, hiszen közel van, a lutheránus templom mellett. „Én csináltam a templom tetejét, mert akkor még egy kis építőipari cégnél dolgoztam, de most nincs munka sehol. Főleg egy romának nem” – elhallgatott, majd elnyomta a csikket.
„Maga újságíró?” – állított meg Kersák Lajos szervező, majd sietve közölte, hogy szívesen ad interjút, ha érdekelnek a részletek. Mivel a többség a frissen kisült kolbász és a hozzáadott sör elfogyasztásába kezdett, így kézenfekvőnek látszott egy beszélgetéssel folytatni a napot.
Miért éppen Gömbös Gyula?
Helyi kezdeményezés volt, mert itt született a faluban. Az ötletet felvetettük a megyei gyűlésen, ahol támogatták elképzeléseinket.
De mit tud a politikai múltjáról?
Igazából szinte semmit, de annyit igen, hogy sokat tett a magyar iparért, meg a vidékért. Itt is ő építtette az utat. Ott van a 95 pontos programja, ami szerintem még ma is jövőt jelenthetne az országnak. Nézze meg, itt is hétszázan laktak valamikor és mi lett belőle!
2012. 07. 05. (XVI/27)
