hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Küzdelem a trojkával

2012. 04. 20.
Talán Orbán Viktor közeljövőre tervezett találkozója Jose Manuel Barossóval hozhat fordulatot Magyarország és a „Trojka” (IMF, Európai Bizottság és az Európai Központi Bank) állóháborújában. Az optimista értékelések szerint kezd letisztulni, hogy mit is vár el tőlünk a Nyugat, ahogy azt egy úgynevezett „non paper” minősítésű irat is bizonyítja.

Legutóbb éppen Orbán Viktor miniszterelnök kelt ki a szokásos pénteki rádiónyilatkozatában az ellen, hogy az IMF politikai feltételeket szab a hitelkeretről szóló tárgyalások megkezdéséhez. A kormányfő szerint olyan országok kaptak az elmúlt időszakban hitelt az IMF-től, mint Bosznia-Hercegovina, Egyiptom, Pakisztán és Fehéroroszország, ami megmutatja, hogy a Nemzetközi Valutaalap kizárólag pénzügyi alapon nyújt hitelt.
Az, hogy e nyilatkozat nem valami tévedés, hanem a kormányzat magyarázkodásának egyik alapja, jól mutatja, hogy pár nappal később Varga Mihály államtitkár is megismételte ezt az érvelést. Két okból is csúsztatás az állításuk. Először is az IMF és az EU között létezik egy szerződés, miszerint uniós tagországnak a Valutaalapnál Brüsszel bevonása nélkül nem adnak hitelt, hisz az unió presztízsét csökkentené, ha egyes tagországai megkerülésükkel tárgyalnának az IMF-fel. Így történt ez például a nemzeti önrendelkezésre ugyancsak sokat adó Lengyelország esetében is, de így volt ez 2008-ban, mikor Magyarország az állampapír-piac drámai kiszáradásakor és a forint gyengülésének időszakában az IMF-hez és az EU-hoz fordult gyors segítségért. Az Orbán és Varga által felsorolt államok egyike sem tagja az Európai Uniónak, tehát az ő helyzetüket nem szabad a miénkhez mérni. 
Másrészt 2008-ban még Orbán és Varga is tisztában volt azzal, hogy az Európai Unió döntéshozatalának egyik kiemelten fontos tényezője a politikai szál.  Négy évvel ezelőtt ugyanis éppen az IMF–EU-hiteltárgyalások idején a Fidesz elnöke levélben kérte Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár közbenjárását annak érdekében, hogy az Európai Központi Bank (EKB) Magyarországra is terjessze ki az úgynevezett likviditásfokozó intézkedéseit. Lapunk 2008 novemberében írt arról, hogy milyen körülmények között született meg akkor az IMF–EU-szerződés (Magyarország csodálatos megmenekülése. Hetek, 2008. november 14.), melyben azt írtuk, hogy bankárkörökben a nemzetközi politikai támogatás megszerzéséhez sorolták az előbb említett levél megírását. Mint írtuk: „a Fidesz felső vezetése – köszönhetően jobboldalinak számító bankároknak, Járai Zsigmond egykori jegybankelnöknek, Szapáry György egykori IMF-igazgatónak, és több alapkezelő vezetőjének – hamar tisztába került azzal, hogy külső segítségre szorul az ország. A Fidesz-elnökségből a piaci szereplőkkel Varga Mihály alelnök tartotta a kapcsolatot”. A cikkünket akkor – sok más szereplővel együtt – egyeztettük Varga Mihállyal, a Fidesz fő gazdaságpolitikusával is, aki a kormányváltás után a miniszterelnökséget vezető államtitkár lett.
A másik többször ismételt állítás, hogy nem ismertek pontosan az IMF-tárgyalások megkezdésének brüsszeli feltételei. Andor László, az Európai Bizottság magyar tagja szerint „ezeket a kérdéseket januárban Olli Rehn és Fellegi Tamás már tisztázták egymással.
A feltételek lényegében a nemzeti bank függetlenségének biztosítását, és az igazságszolgáltatás megbízható működését jelentik”. Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője úgy nyilatkozott: „Az Európai Bizottság azt várja Magyarországtól, hogy teremtsen olyan biztonságos jogi környezetet, amely helyreállítja az üzleti bizalmat.”
Az ATV ennél részletesebb feltételetekről is beszámolt, jelesül, hogy az Európai Bizottsággal egyeztetve öt pontban összegzett, egyértelmű és nem alkuképes feltételt fogalmazott meg a magyar bírósági reformmal kapcsolatban a Velencei Bizottság. Erről március végén a magyar kormány illetékesei is értesültek, ezt igazolja az ATV birtokába került dokumentum, és ezt erősítették meg brüsszeli forrásaik is. A kifogást úgynevezett „non paper” útján közölték, amit Robák Ferenc rendkívüli és maghatalmazott strasbourgi magyar nagykövetnek „adtak át”, aki viszont hivatalos levélben tájékoztatta a magyar kormányt a kedvezőtlen fejleményekről, és gyors megoldást sürgetett.
Prőhle Gergely, a Külügyminisztériumnak az Európai Unió kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára gyakorlatilag magánvéleménynek tekintette a „non paper”-t. A Kormányszóvivői Iroda pedig azt írta: ennek a dokumentumnak semmilyen hivatalos státusa nincs. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is nem hivatalos dokumentumnak, egyfajta adminisztrációs levélnek minősítette az iratot, míg Martonyi János külügyminiszter szerint „homályos státusú” a „non paper”, ami a döntéshozatali rendszerben „közbenső” dokumentumnak tekinthető. (Martonyi egyébként nem zárta ki, hogy több ügyben végül az Európai Bíróságnak kell döntenie a bizottság és a magyar kormány álláspontja között.)
Mindezekkel szemben az Európa Tanács (e szervezet tanácsadó testülete a tekintélyes Velencei Bizottság) főtitkárának szóvivője úgy nyilatkozott, hogy „a non-paper a Velencei Bizottságtól származik, és az Európa Tanács főtitkárának tudtával készült. Thomas Markert úr a Velencei Bizottságot képviseli, ezért az írásos közlés nem a magánvéleménye, hanem a Velencei Bizottság közlése”.
Róna Péter közgazdász, az MNB felügyelőbizottságának tagja a Heteknek elmondta, hogy a kormánynak nem minden esetben jelentene előnyt, ha minden feltételt leírnának, hisz ez esetben nem maradna helye az informális egyeztetéseknek és a diplomáciai eszközöknek. Tapasztalatai szerint a nemzetközi elitnek olykor az Orbán-kormány politikájának szellemiségével is problémája van, sok esetben felkészületlennek, felelőtlennek és pimasznak tartják a magyar kormánypárti politikusokat. „A jelenlegi gazdasági pályát korrekció nélkül nem akarják meghitelezni, nem hisznek abban, hogy Orbán jelenlegi gazdaságpolitikája működőképes” – fogalmazott Róna, aki azt tartja problémásnak, hogy mindez az országnak évi 130 milliárd forintjába kerül, mert ennyivel drágább a piacról finanszírozni az országot, mintsem az IMF kedvezményes hitelkeretét felhasználni, illetve élni egy IMF „biztonsági háló” által kialakult kedvezőbb pénzügyi hangulat okozta hozamcsökkenéssel.  
Róna szerint a „békekötés” gátja lehet, hogy a kormány ugyan beterjesztette a jegybank-törvény módosításait, de abban csak kétharmad részt adtak helyt az Európai Központi Bank kifogásainak. „Ez az a probléma, hogy a pohár félig üres, vagy félig tele van” – magyarázta lapunknak Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényüzletágának igazgatója. A közgazdász szerint pozitív, hogy kezd letisztulni a vitatott ügyek köre. Az Aegon számításai szerint, ha az ország a lejáró hiteleit az IMF-hitelből újítaná meg, az közel 150 milliárd forint megtakarítást hozna a kamatterhek csökkenésén keresztül.

Üzenet

A „non paper”-ben megfogalmazott öt követelmény a bírósági törvény módosítására:
1. Az OBH elnökének döntéseit indokolni kell, ellenük jogorvoslatot kell biztosítani (a német szabályozási minta alapján),
2. Ki kell zárni az OBH elnökének a kilencéves mandátum lejártát követő újraválaszthatóságát, és egyidejűleg meg kell szüntetni annak lehető­ségét, hogy a mandátuma lejártát követően tovább folytathassa a tevékenységét;
az elnök megbízatása megszűnésének esetére a törvénynek biztosítania kell
a megfelelő helyettesítést
az új elnök megválasztásáig.
3. Sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot.
4. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a bírákat több alkalommal határozott időre nevezhesse ki a köztársasági elnök, sem a bírák, sem a bírósági titkárok esetében nem tartható fenn az „ismételt próbaidő” gyakorlata.
5. Emellett nem tartható fenn
a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetősége, valamint a bírói szolgálati viszony ezzel összefüggő automatikus megszüntetésének lehetősége sem.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!