hetilap

Az eredeti tervezet értelmében a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEK) jogutódjaként január 1-jétől jönne létre az új nemzetbiztonsági szolgálat, amelynek nem lesz külön adat- és információgyűjtési lehetősége, ugyanakkor informatikai rendszerek útján előzetes tájékoztatás nélkül betekinthet más szervek - a nemzetbiztonsági szol­gálatoktól kezdve az adóhatóságon át a közlekedésfelügyeletig - adatbázisába. A hivatalos tájékoztatás szerint ezeknek az információknak az értékelésével hatékonyabbá tehető a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme. Az indokok között szerepel az is, hogy a különleges adat-hozzáférési jogosultságra azért van szükség, mert egyes szervek nem minden esetben adták át a kért adatokat a SZEBEK-nek, így az nem tudta betölteni valódi célját.

A kritikák szerint ugyanakkor az új csúcsszerv munkatársa reggeli kávéja közben „egy gombnyomással" bárkiről bármit megtudhat: mekkora adótartozása van, hova repült nyaralni, vagy éppen hányszor büntették meg sebességtúllépés miatt. Ráadásul ezeket a „profilokat" korlátlan ideig tárolhatják is. A politikai szempontok sem elhanyagolhatók, hiszen a bírálók szerint a belügyminiszter, illetve ilyen módon a kormány információs túlhatalomra tesz szert, amivel könnyedén vissza lehet élni.

Érdekesek a Kövér László módosító indítványaiban indirekt módon megfogalmazott kritikák is. A volt titokminiszter szerint túlzott nemzetbiztonsági kockázattal járna, ha közvetlen elektronikus úton történne az adatgyűjtés, hiszen egy ilyen rendszert elvileg fel lehet törni. Szerinte az is hiba lenne, ha az új szervezet nemzetbiztonsági szolgálati jogállást kapna, mivel az nem folytathatna titkos információgyűjtő tevékenységet. A házelnök egy másik javaslatában kizárólag belföldre korlátozná az új központ hatáskörét, hiszen szerinte az ország külső függetlenségéhez kötődő értékeléseket és tájékoztatást nem lenne szabad a belügyminiszter alá rendelni, hanem azt meg kell hagyni a külügyminiszter felügyelete alatt álló Információs Hivatalnak.