A rendszerváltás hajnalán született egyházügyi törvénynek köszönhető homogén vallási mezőny felszámolása már a Fidesz-KDNP választási kampányában is kitüntetett helyen szerepelt. Az alaptörvény tető alá hozását követően pedig megnyílt a lehetőség, hogy a sarkalatos törvények között szereplő jogszabály a kereszténydemokraták ezredfordulón megbukott koncepciójának újraértelmezésével véglegesüljön. Már az elején tudható volt, hogy egy meghatározott kritériumrendszer alapján több kategóriába soroltatnak a jelenlegi és jövőbeni vallási közösségek. Ennek nyomán napvilágot láttak olyan felosztások, amelyek „történelmi" vagy „hagyományos" egyházakban gondolkodtak, majd az Országgyűlés elé kerülő tervezet az „egyházak" és „vallási egyesületek" mellett cövekelt le. Az akkor még több mint háromszáz egyházi státusszal rendelkező vallási közösség mintegy hatoda három táblázatban találta magát, míg a többi felekezetet a civil szférába irányították át.
Több kormánypárti képviselő egybehangzó állítása szerint tulajdonképpen ezen a ponton vérzett el a véglegesnek szánt törvényszöveg, és a nyári ülésszak utolsó napjának nagy meglepetéseként a Fidesz fordított egyet a kialakult koncepción. Lázár János frakcióvezető a vita során kifejtette, hogy semmiképpen sem szeretnék kategorizálni az egyházakat, és pártja egy olyan nyitott listában gondolkodik, melynek élén a „megkérdőjelezhetetlenek" állnak. A végeredmény: gyakorlatilag a korábbi KDNP-s verzió 1/A táblázatának tagjait egészítette ki - az indoklás szerint az elmúlt húsz évben nyújtott társadalom- és közösségépítő tevékenységük, valamint egyszázalékos támogatottságuk miatt - a baptistákkal és a Hit Gyülekezetével.
A többi intézményfenntartó vagy közfeladatot ellátó egyházzal 2011. december 31-ig szándékozott megállapodni a kormány, illetve ők fordulhatnak az Országgyűléshez egyházként való regisztrálásuk ügyében. Szászfalvi László egyházügyi államtitkár beszámolójából tudhatjuk, hogy többen éltek is már ezzel a lehetőséggel: eddig az anglikán, a metodista, a pünkösdi, a hetednapi adventista egyház, két iszlám közösség, egy buddhista és néhány kisebb felekezet jelezte igényét az egyházi státuszra. A folyamatot azonban nem csak az nehezíti, hogy egyelőre nem áll rendelkezésre végrehajtási jogszabály (bár a hírek szerint Navracsics Tibor még idén miniszteri rendeletben rögzíti a nyilvántartásba vétel részletszabályait), hanem az is, hogy az érintett felekezetek folyamatosan egymásnak ellentmondó híreket kapnak arról, egyáltalán bővül-e még idén az automatikusan elfogadott egyházak tabellája.
2011. 12. 09. (XV/49)
