- Én alapvetően más állásponton vagyok. Az információ mennyisége ugyanis nem attól függ, hogy a meglévőket hogyan kapcsolom össze, hanem attól, hogy tudok-e többet szerezni - ezért ez utóbbira helyezném a hangsúlyt. Ha a kormány úgy érzi, hogy nem megfelelő az informáltsága nemzetbiztonsági ügyekben, akkor a végrehajtás területén kell először szétnézni. A NIBEK révén olyan struktúrákat próbálnak összeilleszteni, amelyek idegenek egymástól: a hírszerzés teljesen más logikára épül, mint az elhárítás, és a felderítés is teljesen máshogy működik, mint a nyomozati munka, ami egy már megtörtént esetre irányul.
Eddig is működtek azok a törvényi szabályok, amelyek alapján egyik szervezet információt vehet át a másiktól. Ennek az alapja azonban az illetékesség. Az viszont nonszensz lenne, ha a rendőrség kutakodna a hírszerzés információs bázisában. A titkosszolgálatok alaptörvénye ugyanis a forrásvédelem, ha ezt nem tudom biztosítani, megszűnik a titkosszolgálat.
A törvénytervezet indoklása arra hivatkozik, hogy miután a NIBEK az adott szervezetek hozzájárulása nélkül kereshet az adatbázisokban, megszűnik az a nehézség, hogy egyik vagy másik szervezet visszatartja az információt.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2011. 12. 09. (XV/49)
