hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Miért kell újravarrni a drogstratégiát?
Szigorelmélet

2011. 09. 23.
Nem is feltétlenül a tartalma, sokkal inkább a tálalás módja volt az, ami szakmán belül sokakban megütközést keltett az új drogstratégia kapcsán. A korábbi évekre jellemz liberális irányvonalat most konzervatívabb válthatja, sokan amiatt aggódnak, hogy a szigorítás ostora az inkább áldozatként számon tartott fogyasztók hátán fog csattanni.

Az egészséges életmód támogatása a célja készítői szerint az új drogstratégia-tervezetnek, akik olyan országot képzelnek el, ahol a magukat a drogtól távol tartó fiatalok szolgálnak példaképül a drog felé kacsingató társaik számára. Az ellenzők ezzel szemben egy pillanatnyi botlásért bebörtönzött, megtévedt alkalmi fogyasztókat, eredmény nélküli vagy rosszabb esetben kontraproduktív kardcsörtetést vizionálnak. A Hetek információi szerint a szakma felhördülését az váltotta ki, hogy a tervezetet annak ellenére nyújtották be, hogy 2009-ben a parlament már elfogadott egy hosszú távú stratégiát, melynek alapján a szakemberek el tudták látni feladatukat. „Hirtelen vákuumban találtuk magunkat: az új stratégia alapján megfogalmazandó, konkrét cselekvésekre váltható akciók és programtervek végső formába öntése még jó néhány hónapot igénybe fog venni” – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő, drogprevencióval foglalkozó szakember. A magát konzervatívként definiáló szakértő szerint az igazolhatna egy ilyen lépést, ha egy elrontott stratégiát cserélnek le egy jóra, ám véleménye szerint ez a minőségi ugrás most elmarad – már csak azért is, mert az egy mozdulattal félresöpört, a Bajnai-kormányzathoz köthető dokumentum egyébként egy életképes koncepciót fogalmazott meg. „Sokan állnak értetlenül az előtt, hogy miért kellett egy már működő rendszerbe belenyúlni” – összegezte véleményét.
Az új stratégiatervezet kidolgozásáért felelős munkacsoport vezetője úgy látja, hogy bár a szakmán belül sokféle véleménnyel illették a tervezetet, összességében ő mégis kiegyensúlyozottnak ítéli meg az újraírt stratégia fogadtatását. Grezsa Ferenc lapunk kérdésére több pontban foglalta össze a tervezettel szemben felhozott ellenvetéseket. „Sokan vetik szemünkre, hogy nem tartalmaz elég konkrétumot – erre én azt tudom válaszolni, hogy egy stratégiának ez nem is feladata, a konkrét cselekvési programok kidolgozása a drogpolitika részét kell hogy képezze” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy miért is volt szükség új program kidolgozására, Grezsa rögtön három érvvel is szolgált: véleménye szerint túl azon, hogy az új tervezet létrehozása kormányzati döntés, olyan társadalmi változások is lezajlottak, melyek szükségessé teszik egy új stratégia kidolgozását. „A régi programban olyan intézmények, szervezetek szerepelnek, melyek ma már nem is léteznek, vagy ha igen, más néven” – érvelt az új program szükségessége mellett. Grezsa emellett úgy véli, hogy az elmúlt egy évben a világban történt változások, a nyugati országok drogpolitikájában bekövetkezett hangsúlyeltolódások is igazolják az új program létjogosultságát. A kérdésre, miszerint mindemellett talált-e kifejezetten szakmai jellegű kifogást a korábbi programban, azt válaszolta: „Mi gyökeresen új szemléletet kívánunk képviselni, mint amit az előző program megfogalmazott.” Hozzátette, a fókuszt arra a társadalmi többségre kell irányítani, akik nem fogyasztanak illegális szereket; meg kell vizsgálni, hogy ők miért tudják ezt elkerülni, és a mikrokörnyezetben olyan klímát kell teremteni, ami az egészség felé mutat. „Mi az egészség, a lelki egészség megőrzését állítjuk a középpontba” – fogalmazott.
Egyetért Grezsával Zacher Gábor toxikológus is, aki lapunk kérdésére válaszolva arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalok elsősorban kortársaiktól veszik a követendő mintát, így ő is arra a többségre irányítaná a figyelmet, akik nem próbáltak ki drogokat. Az ő arányuk sajnálatos módon évről évre zsugorodik, jelenleg a fiatalok valamivel több, mint 60 százaléka mondhatja el ezt magáról. „Szembe kell néznünk azzal, hogy ma már divat lett a drogot kipróbálni” – mondta Zacher, hozzátéve, hogy a jelen helyzetet csak rontják a „papírcsatornák papírcelebjei”, akiket a fiatalság elé a médiumok példaképként emelnek.
Vitatott kérdés még az elmúlt egy-másfél évben viharos gyorsasággal teret nyert, úgynevezett designer drogokra adandó hatósági reakció is. A probléma gyökere abban keresendő, hogy ma már egyszerű labor- vagy alapvető vegytani ismeretek birtokában bárki képes lehet ezeknek a vegyületeknek a képletén úgy módosítani, hogy az az élvezeti értéken ne rontson, de azért kikerüljön a törvény által kategorikusan felsorolt tiltott szerek köréből. „Mintha egy karácsonyfán egy díszt kicserélnénk egy másikra” – magyarázta Grezsa. Zacher Gábor arra emlékeztet a designer drogok kapcsán, hogy hazánk reagálási képessége a sereghajtók közt van. Ahhoz, hogy egy vegyület tiltólistára kerüljön, négy-öt testület, minisztérium, egyeztetés és konzultáció bevonása szükséges: „ennek egyik kézzelfogható gyümölcse, hogy a tavalyi év során mindösszesen egyetlen vegyülettel bővült a lista” – summázta a szakember. Eközben a designer drogok vonatkozásában hazánk igazi logisztikai nagyhatalommá vált: Zacher beszámolt arról, hogy jelenleg a gyártóét Kína, míg az elosztóközpont szerepét Magyarország tölti be.
Ha már hiányosságokról van szó, Zacher sokkal inkább azt nehezményezi, hogy főként a fiatalokkal foglalkozik a stratégia. „Nem olyan látványos, de legalább ennyire fontos a felnőttkori gyógyszerfüggőség” – mondta a szakértő, aki az egyházaknak szánt megnövekedett szerepkörnek is akkor tudna felhőtlenül örülni, ha azt szakmai tudáshoz kötnék a jogalkotók.
A drogstratégia központi kérdése, hogy hova helyezze a hangsúlyt: a fogyasztást is, vagy csak a terjesztést büntesse. Általában szakértők egyetértenek azzal, hogy nem jó, ha a rendszert fölöslegesen terhelik a csak alkalmi jelleggel fogyasztók igazságügyi meghurcolásával. „A büntetéssel való fenyegetést nem támogatom” – mondta Zacher, aki szerint azonban az alternatívaként kínált elterelés nem minden esetben váltotta be a hozzá fűződő reményeket. Ehhez hasonló állásponton van a stratégiatervezet kidolgozásáért felelős munkacsoport vezetője is. Grezsa egyetért azzal, hogy nem a fogyasztóra, hanem a terjesztőre kell lecsapni, ám arra is felhívja a figyelmet, hogy ritka az a steril eset, ahol a fogyasztás nem párosul egyéb olyan magatartásformákkal, melyek már más büntetőjogi megítélés alá esnek. „Az általunk készített szabályozástervezet középutasnak tekinthető” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy alaptalanok azok a hangok, melyek azzal riogatnak, hogy az új szabályozás már akár egyetlen botlás után is börtönbe küldené a fiatalokat. „Az eltereléstől a pártfogói rendszeren át a bírói megrovásig több­lépcsős rendszer alakult ki a bírói gyakorlatban” – mondta Grezsa, aki szerint az érintettek jellemzően csak a hatodik-hetedik fázisban jutnak el a börtönig.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!