hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Elmaradt a kármegosztás
Mentőcsomagot dob a kormány a devizahitelesek egy részének

2011. 06. 03.
A nemzeti ügyek kormánya majd megmenti a szocialista kabinet és a bankrendszer összjátékának köszönheten devizában nyakig eladósodott lakosságot, de azokat mindenképpen, akik már képtelenek fizetni törlesztrészleteiket – fogadkozott a kampányban és kormányra kerülése után a Fidesz. És a nagy mentakció – de leginkább annak hiánya – végig is kísérte a kormány els évét.

Először ugyanis rossz irányba indult néhány politikus, és velük ment a kormányzati kommunikáció is, úgyhogy az államcsőddel és Görögországgal példálózó Szijjártó–Kósa páros csak tovább duzzasztotta a részleteket, miközben a forint a bedőlés szakadékának szélén egyensúlyozott. A valóban súlyos helyzetben a kormány nemzeti eszközkezelőt ígért, olyat, amelyik átveszi a rossz hiteleket. Az alakulás első időpontja nyár volt, aztán jött az ősz, végül a február deklaráltatott utolsó időpontként, majd a kormány kiszállt a dátumversenyből, és nem mondott semmit. És nem is írt semmit: legalábbis a konvergenciaprogram azon sorába, ami a nemzeti eszközkezelő költségeit tartalmazta.
A jelek szerint pedig a kabinet jól számolt, ugyanis mindössze 1,5 milliárd forintjába kerül a most kihirdetett, ötpontos devizahitel-mentőcsomag, a többit a bankok állják és az emberek.
A tárgyalásokat előkészítő bankárok egyike szerint a csomag formálásakor rendesen verte a víz a pénzintézetek képviselőit, ugyanis – egy, a körükben terjedő hasonlat szerint – Matolcsy György úgy tárgyal, mint Vjacseszlav Molotov. Az egykori szovjet külügyminiszter ugyanis napokig tudott úgy megbeszélni, hogy fogalma sem volt a témáról, felhatalmazása meg pláne nem volt, így csak tárgyalt és tárgyalt, hogy húzza az időt, miközben mindent megsürgönyözött Sztálinnak, és várta az ukázt. Nos, a bankárok szerint így tárgyalt a magyar nemzetgazdasági miniszter, mindaddig, amíg egy adott ponton Orbán Viktor rá nem bólintott a csomagra. Az egyetlen olyan pont az ötből, amit azok is igénybe vehetnek, akik vagy egyáltalán nem csúsztak meg a törlesztéssel, vagy három hónapi summánál kevesebbel maradtak adósak, az árfolyamrögzítés. (A svájci frankot 180, az eurót 260, a japán jent 2 forintos árfolyamon fagyasztja be a kormány.)
Megjegyzendő, ha a jövőben például a frank esetében továbbra is a jelenlegi árfolyam lesz az irányadó, akkor havi
12 500 forint gyűlik majd a különbözeti számlán, következésképp az árfolyamrögzítés kifutása után mintegy
500 ezer forintot kell visszafizetni az újra 68 ezer forint körüli törlesztés mellett. És erre igen nagy esély van, hiszen a piaci konszenzus szerint a kabinet olyan alacsonyra szögezte a devizaárfolyamokat, hogy ezt a szintet sem a frank, sem az euró, sem a jen nem éri el – tudtuk meg Pogátsa Zoltán közgazdásztól. Az már csak hab a tortán, hogy a bankok jórészt továbbra is egyoldalúan módosíthatnak költséget (ha kamatot nem is), nem véletlen, hogy Magyarországon egy devizahitel összköltsége kétszer akkora, mint például Csehországban. Hogy a bankok emelik-e a különböző díjaikat, az persze kérdéses, ugyanis az üzlet lényege, legalábbis az árfolyam-befagyasztás esetében nagyon egyszerű: a pénzintézetek lemondanak jelenlegi hasznuk egy részéről, hogy később többet kasszírozhassanak. Róna Péter közgazdász, egykori bankvezető szerint a bankokra kivetett különadó változatlanul hagyása, illetve a devizahitel-mentés többi intézkedése egyenesen arra szorítja a pénzintézeteket, hogy csavarjanak egyet a lakossági présen.
Az, hogy a Nemzeti Eszközkezelő vidéken a hitelállomány 35 százalékáért, illetve Budapesten és a megyei jogú városokban 50 százalékáért veszi át a lakásokat, gyakorlatilag nem jelent extrakiadást az államnak. Egy példa: egy 10 millió forintnyi kölcsönből vásárolt lakás esetében a tulajdonos már a hitel felét törlesztette, de nem tud fizetni, akkor az állam egy kis faluban ezt a lakást 1,75 millióért viheti el, egy nagyvárosban pedig 2,5 millióért. Így még ha erősen a piaci ár alatt értékesíti, akkor is nyereséges. Ez az egyik tézis. A másik az, hogy ebben az esetben az így birtokba vett lakásokból az állam kialakíthatja a beharangozott bérlakásállományt – persze csak részben –, ugyanis a nemsokára dobra kerülő lakások jó része a keleti országrészben található, míg bérlakásokra leginkább Budapesten és a dunántúli területeken lenne szükség – állította a Heteknek az egyik bank „lakás-továbbértékesítéssel” foglalkozó szakértője.
A fenti konstrukcióval az állam tagadhatatlanul jól jár, de a bankok sem járnak rosszul – aránytalanul rosszul semmiképp. Ugyanis amíg az állam a piaci ár töredékéért szerzi meg az ingatlanokat, a pénzintézetek majdnem a piaci árhoz közeli értéket realizálhatnak. Leg­inkább azért, mert az állam feloldotta a kilakoltatási moratóriumot, így októberig a 30 milliónál többet érő lakásokat lehet elárverezni, év végéig a jelenleg mintegy 120 ezres állomány 2 százalékát, jövőre a 12 százalékát, és 2013-ban 16 százalékát. És az állomány – részben hitelbedőlések, részben közüzemi tartozások miatti kilakoltatások okán – szépen nőhet, miközben az új lakások építése az utóbbi két évben negyedére esett vissza, a használt lakások eladása pedig stagnál. Azaz, ha piacra kerül a következő két és fél évben – a jelenlegi adatok alapján számolva – több mint 30 ezer ingatlan, akkor bedugul a piac, következésképpen a bankok eleve jóval kisebb kínálati árat kasszírozhatnának.
Még egy eszközt vetett be a kormányzat, az úgynevezett kedvezményes, 3,5 százalékos kamattámogatást, amit akár az eladósodott kliensek is igénybe vehetnek. A kérdés az, hogy miként, hiszen – eddig felhalmozott adósságuk és otthonuk értékcsökkenése miatt – ingatlanjuk eladása után sem biztos, hogy elegendő fedezetet tudnak előteremteni egy újabb hitelhez – állítja egy fedezetbecsléssel foglalkozó szakember.

Van, akin segít

Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete ftitkára:
Nem minden elemében meggyz a mentcsomag, de legalább végre született valami, amirl lehet vitatkozni. Ügyfeleink egy része megnyugodott, másik részének viszont kihullik a haja, hogy erre kellett tizenegy hónapot várni. Leginkább azok csalódtak, akik eddig nagy nehezen kinyögték ugyan a részletet, de egyre nagyobb késedelemmel, és nem tudni, hogy a követ­kez félévben mibl fizetnek majd. ők egy olyan csomagot vártak, ahol megoszlanak a károk az ügyfél és a pénzintézet között. Ehhez képest a bankok semmit sem vállaltak be, csak azt, hogy késbb jutnak az extraprofithoz. A kormánynak nem az adófizetk pénzébl kellene helytállni a bajba jutottakért, hanem olyan törvényt kellene a parlament elé letenni az ügyfelek védelmében, amelyet következetesen betartat a bankokkal.
Egy speciális táblázat segítségével ki tudjuk számolni, hogy aki bevállalja a rögzített árfolyamot, annak 2014. december 31-éig mennyi tartozása halmozódik fel forintban, amit ugye másnaptól kezdve szintén fizetnie kell majd a meglév hitele mellett. A legvaló­színŐbb, hogy a kett együtt több lesz, mint az árfolyamingadozás miatt megemelkedett törlesztrészlet. Aki mégis ezt választja, az úgy okoskodhat, hogy ezzel a könnyítéssel nyerhet három év, és közben hátha meglódul az ingatlanpiac. Érdekessége az ötletnek, hogy csak a jól fizet adós kérheti az árfolyamrögzítést, mivel azonban sokan az utolsókat rúgják, addigra még többen beleeshetnek a 90 napon túl nem fizetk kategóriájába. Egy tízmilliós hitelnél havi 110 ezer a részlet, a rögzített árfolyamon 90 ezer, és 2014. december 31-éig 1 millió 14 ezer forint tartozás keletkezik a pluszszámlán.
A legtöbben a Nemzeti Eszközkezel Társaságra várnak, és maradnának bérlként a saját ingatlanjukban. Kérdés, hogy ha az erre vonatkozó jogszabály csak az év vége felé születik meg, akkor addig mi lesz azokkal, akik már most fél lábbal az utcán vannak. Ráadásul a men­t­csomag a tavalyi PSZÁF-adatok alapján készült, ám azóta rengeteget romlott a helyzet, és nem lehetetlen, hogy tovább romlik, mire ebbl törvényerejŐ rendelet lesz. (Sz. Z.)

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!