hetilap

Hetek hetilap vásárlás
„Orbán ki meri mondani, hogy túl sok a demokrácia”
Interjú Tamás Pál szociológus­professzorral

2011. 01. 28.
A hazánkat ért bírálatözön valójában Nyugat-Európa hagyományos felsőbbrendűségéből fakad, éppen ezért teljesen alaptalan. Legalábbis Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár szerint, aki a múlt héten adott interjút a Heteknek. –ŰEurópában többféle kultúrkör létezik, egyik sem rosszabb a másiknál. Van egy latin-francia Európa, van egy skandináv, van egy német központú Közép-Európa, és van egy szláv Európa is, mely kevésbé része még az uniónak, de ugyanúgy része az európai hagyománynak. Az Európa atyjának is nevezett Jean Monnet mondta, hogy Európa nincs, azt ki kell találni.–ŰEz a Monnet-féle Európa egy politikai definíció, ami nagyjából a nyugati parlamenti demokráciák által meghatározott politikai modelleket jelenti. A kérdés az, hogy a most formálódó magyar modell ezekhez tartozik vagy nem. Hogy nagyjából megfelelünk-e azoknak a koppenhágai kritériumoknak, amely szerint egy európai demokratikus államnak ki kell néznie. Az európaiak velünk kapcsolatos felháborodása valójában két felháborodás. A magyar folyamatok megint rávilágítanak arra, hogy ezek az úgynevezett koppenhágai kritériumok nagyon pontatlanul vannak megfogalmazva. Ezt persze már korábban is észlelték, például amikor kiderült, hogy ezek alapján belefér a demokráciába, ha egy neofasiszta párt bekerül egy parlamentbe, sőt, az is, ha a kormánykoalíció részévé válik, lásd az olasz vagy az osztrák történetet. Ekkor derült ki, hogy az európai politikai berendezkedésnek ez a demokratikus modellje, amit Európa jónak hitt, engedélyezi a neofasizmust. Ebbe a kijózanító folyamatba mi is illeszkedünk azokkal az elmúlt fél évben hozott intézkedésekkel, amelyek ezt a hagyományos nyugat-európai liberális demokratikus modellt kikezdik, és inkább a tajvani vagy koreai típusú fejlesztési diktatúrához hasonló képet rajzolnak fel. Ez azért lényeges, mert lehet, hogy hatékony, de ezt a tajvani vagy koreai fejlesztési diktatúrát az EU mindeddig elutasította. Európában eddig nem lehetett leépíteni a szociális vívmányokat, a sajtószabadságot, a pluralizmust. A magyar példából azonban azt látják, hogy az uniós felvételi vizsga semmit nem ér, mert lám, nem vették észre, hogy ezek nem demokraták.A kormánypártok szerint Európának, azon belül is főképp a baloldalnak, igazából a kétharmados parlamenti többséggel van baja.  –ŰMagyarországról a tavalyi évig senki nem állította, hogy nem autentikus demokratikus ország. Az elmúlt hetek kritikáit az váltotta ki, hogy nincs olyan ország Európában, amelyik visszafejlődött volna, akár a legkisebb mértékben. Nyugat-Európában is vannak konzervatívok, reakciósok, akik úgy gondolják, hogy túl sok a demokrácia, vissza kéne venni. De olyan nincs, aki ezt hangosan ki merné mondani. Ami velünk és Orbánnal szemben ilyen elemi felháborodást váltott ki, az az, hogy ő ki meri mondani, hogy túl sok a demokrácia. Rendnek kell lenni, és mi majd rendet csinálunk. Abban igaza van Orbánnak, hogy sokan gondolják így Európában, de ezt kimondani tilos, ez tabu.Erre azt felelheti, hogy sokan szeretnék kimondani, csak nincs hozzá kétharmados parlamenti többségük. –ŰNincs, de nem az a kérdés, hogy kinek milyen mandátuma van. Európát nem érdekli, hogy mi történik a magyar belpolitikában. Azt mondja, te egy klub tagja vagy, és klubtagok így nem viselkednek. Hogy otthon tetszik ez vagy nem, minket nem érdekel, de ebben a klubban ezt így nem szokták csinálni. Mert ezzel bemocskolod a klubot. Sőt, felmerül a kérdés, milyen ország az, ahol ez a viselkedés népszerű. Ebből kell kiindulni. Európából úgy látszunk, hogy van egy ország, amit húsz évvel a rendszerváltás után – amit hetven évnyi különféle antidemokratikus rendszer előzött meg – olyan elit vezet, melynek a viselkedése inkább egy Gulag-őrmesterre emlékeztet. De ugyanezek a demokráciára érzékeny országok Kínával például simán leállnának üzletelni. Ha pénzről van szó, nekik sem annyira fontos a demokrácia. –ŰCsakhogy Kína egy másodpercig nem állította magáról, hogy európai értékeket követ, és Kínát semmifajta európai struktúrába nem vették be, és ellentétben velünk, nem támogatták jelentős pénzekkel. Ha jóhiszeműek vagyunk, azt mondhatjuk, hogy Orbán Viktor helyre akarja tenni a gazdaságot, ám ehhez – hogy korábbi ígéretei ne csorbuljanak, ne kelljen megszorításokat bevezetni – egy speciális út vezet: államosítja a magánnyugdíj-pénztári vagyont, különadót vet ki. Ezeket az intézkedéseket azonban úgy lehet megvédeni, hogy például korlátozza az Alkotmánybíróságot, ellehetetleníti a Költségvetési Tanácsot, és szigorú médiatörvényt hoz, hogy megóvja a lakosságot a sajtó okvetetlenkedésétől. –ŰÉn azt gondolom, hogy az a modernizációs ösvény, amit elképzel, leginkább a koreaira emlékeztet, ami ott nagyon hatékony volt, bár hihetetlenül korrupt. Azonban annak körülményei abszolút nem hasonlítanak a magyarra. Nem állítom, hogy itthon nem lehet kipróbálni, de arra föl kell készülni, hogy nem kompatibilis az EU politikai rendszerével.  Az unió kikényszeríthet lényegi változásokat? –ŰIgen, a fejlesztési források visszafogásával. Magyarországnak ugyanis kizárólag ebből van – minimális – pénzügyi mozgástere. Az elmúlt öt évben szinte semmi nem épült, és a következőben sem fog, amire ne lenne kiírva, hogy épült az EU támogatásával. Ehhez képest vezetőink nem tűnnek megszeppentnek az elmúlt hetek bírálatáradata kapcsán. –ŰA legmarkánsabb kritikák a liberális, a baloldali és zöld pártok részéről érkeztek, a konzervatívok, legalábbis eddig, visszafogottabbak. És ameddig a konzervatív klub, az Európai Néppárt nem mondja Orbánnak négyszemközt, hogy ez így nem mehet tovább, addig biztonságban érezheti magát. De ha az Európai Néppárt is csatlakozik ehhez a kórushoz, és ne adj’ Isten valamilyen belső szankcióig eljut a történet, az nagyon rossz lenne. Ettől azonban nagyon messze vagyunk.  Mivel kerülnénk közelebb?–ŰHa például elszúrjuk a soros elnökséget. Az ilyen kis országok számára az uniós elnökség lényegében protokoll funkció. Tudnia kell, hogy nem ő az Európai Unió elnöke, hanem az unió egyik szervének koordinátora néhány hónapig. Alapvetően egy brüsszeli programot valósít meg, melyben persze vannak magyar vagy közép-európai hangsúlyok is. De például ezekből az egyik már biztosan nem valósul meg: Románia és Bulgária csatlakoztatása a közös határövezethez. Ez arculcsapást jelent a számunkra? –ŰNem, ez a románoknak és a bolgároknak volt arculcsapás. Arról szól, hogy Európa nem akarja beengedni a román és a bolgár romákat. Akiknek ahhoz képest, hogy gödrökben laknak Romániában vagy a Déva melletti disznóhizlaldában, bárhova mennek, csak jobb lehet. Ezt akarja elkerülni Nyugat-Európa.  Ha, mint állítja, valójában nem magyar program valósul meg a magyar elnökség alatt, hogyan lehet elszúrni ezt a félévet? –ŰA viselkedéssel. Ha a különböző uniós miniszteri értekezleteken a levezető elnök azt hiszi, hogy valójában ő az elnök, és elkezdi egymás ellen kijátszani a németet, a franciát, az olaszt, akkora pofont kap, hogy abba belebukhat.  Ez így elvont. –ŰOrbán Viktornak az elmúlt egy hónap alatt nem azt kellett volna bemutatnia, hogy van egy jó programja, hanem hogy ő egy kedves pasas, akihez érdemes eljönni. Aki tudja, hogy nem ő fújja a passzátszelet, és teljesen nyitott minden európai impulzusra: „Gyertek, és mondjátok el a gondjaitokat, barátaim, nálunk fél évig ehettek-ihattok, érezzétek jól magatokat.” Magyarországnak mint kis kelet-európai országnak azt kellett volna demonstrálnia, hogy már szobatiszta,  ismeri a nyugati demokrácia játékszabályait. Tud kedves lenni, nem oktat ki senkit.  A kioktatás már megtörtént. Orbán Viktor a múlt héten, Strasbourgban időnként vöröslő fejjel és emelt hangon sértegette a médiatörvényt bíráló uniós képviselőket. –ŰAz a beszéd pont fordítva sült el, mint akarta. Én nem dimenzionálom túl, mert egy parlamenti vita volt, de tény, hogy egy kedves, barátságos politikus helyett egy hepciás, sértett pasast láttak, aki csúsztatott, visszavágott, személyeskedett, és láthatóan a határán volt annak, hogy elveszíti a türelmét. Valószínűleg váratlanul érte ez az inkább emberi, mint politikai támadás. Újabban megint vannak viccek, és az egyik úgy szól, hogy „kis sértett járja be Európát”. Úgy gondolom, Európa jelentős része valóban azt gondolja, hogy egy kis sértett járja be. Okkal vagy ok nélkül. Leginkább egyébként a németek dühösek: magukra és ránk is, mert kiderült, hogy visszafejlődhetünk. És ez azért lényeges, mert mi elsősorban a németek pártfogoltjai vagyunk: tőlük függünk gazdasági, kulturális, külpolitikai értelemben, az élelmiszerexportunk szempontjából, a munkaerőpiacon. Lehet, hogy visszafejlődünk, de Orbán Viktor hatalma még így is kisebb, mint a francia elnöké. Ezzel az erővel arról is beszélhetünk, hogy Európában bizonyos szociáldemokrata kormányok teljesen összeolvadtak a szakszervezetekkel, és tulajdonképpen a szakszervezetek kormányoznak. Európában mindenre találunk példát. És ezért ilyen gyenge Európa.  Nem arról van szó, hogy kevés vagy sok a hatalom. Sokkal inkább a dinamika számít, hogy Orbán leépít, elvesz. Azt is lehet mondani, hogy még mindig több demokrácia marad, mint Lukasenkó országában, és azt is lehet mondani, hogy Magyarországon továbbra is vannak választások. Bár, ha kétmillió erdélyinek megadja a választójogot, megnézhetjük, milyen választások lesznek. Összességében ez a történet arról szól, hogy Európának rá kellett jönnie, mennyire sebezhető, puha, mennyire nem kötelező senkire sem lényegi elemekben a jó társadalomról alkotott ideális elképzelése. Az Európai Unió mindig tudta, hogy kifelé gyenge, csak beszél, de semmit sem tud elintézni. Ám eddig azt hitte, hogy legalább az unión belül képes garantálni bizonyos demokratikus politikai normákat. Ezek szerint Orbán Viktor Európában is megnyerte a meccset? –ŰNem nyerte meg. És ha így folytatja, hamarosan magára maradhat.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!