hetilap

Miért rendelte haza Önt Robert Fico Martonyi János leendő magyar külügyminiszter látogatását követően? Diplomáciai hadüzenet volt csupán, vagy érdemi kérdéseket akartak személyesen megbeszélni?–ŰEz egy bevett diplomáciai gyakorlat annak jelzésére, hogy nem értünk egyet a magyar parlament azon eljárásával, amely közvetlenül érinti Szlovákia állampolgárainak közel tíz százalékát. A két ország közti jószomszédi és baráti együttműködésről szóló szerződés értelmében Magyarországnak egyeztetni kellett volna a szlovák kormánnyal. Ilyen egyeztetéseket irányoznak elő a Velencei Bizottság 2001-es határozatai Orbán Viktor korábbi miniszterelnöki gyakorlata kapcsán, és az európai kisebbségekért felelős biztos bolzanói javaslatai is. Magyarország új kormánya nem tett eleget ezen kötelezettségeinek. A szlovák külügyminisztériumban azt tettem, amit meg kellett tennem, majd visszatértem Budapestre.Az unió számos országában és még Szlovákiában is létező gyakorlat a kettős állampolgárság megadása. Ezekhez képest mennyiben kriminális a vonatkozó magyar törvény?–ŰHelytelen összehasonlítani a magyar és a szlovák állampolgárságról szóló törvényt. Azok a cseh és a szlovák állampolgárságot szabályozzák – a csehszlovák föderáció kettéválása után – bilaterális szerződéseken alapulnak, nem pedig az egyoldalú diktátumon, ahogyan ezt a magyar törvény esetében látjuk. Az új magyar törvény nem veszi figyelembe a párizsi békeszerződés 1947-ben rögzített tényleges határait, és újra életre hívja a Nagy Magyarországot, mely az első világháborúban megszűnt. A román törvény, amelyre a magyar politikai elit oly’ sokszor hivatkozik, az állampolgárság igénylésekor származási korlátokat szab, amit a magyar törvény a magyarokra vonatkozóan eltörölt. A magyar törvény már nem a családok összekapcsolódásáról, vagy humanitárius kérdésekről szól, hanem a bel- és külpolitika, sőt a geopolitikai eszközévé vált. Célja egy tíz évvel ezelőtti Fidesz-program megvalósítása: 15 milliós magyar közösséget létrehozni a Kárpát-medencében azáltal, hogy minden szomszédos országban lakó magyarnak intézményesített és jogi kapcsolata legyen a magyar állammal. Itt tehát a magyar nemzet politikai értelemben vett egységesítése zajlik, a választójog későbbi megadásának ígéretével. Ez tulajdonképpen a ’90-es évek háború utáni Balkánjához hasonló törekvés érvényesítése, beavatkozás egy szomszédos állam belügyeibe. Nem szeretnénk, hogy ellopják tőlünk a magyar nemzetiségű állampolgárainkat. Ők is a sikeres önállósodásunk részesei. A magyar törvény semmit nem nyújt nekik, csak jogi bizonytalanságot és újabb feszültségek forrásait. Ezekről a pártok képviselőivel tárgyalni próbáltunk, de sajnálatunkra visszautasították az egyeztetési kísérleteinket.Milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet Szlovákiának több százezer felvidéki magyar anyanyelvű adófizető magyar állampolgársága?–ŰA kockázat már abban megbúvik, ahogyan ön a kérdést felteszi. Nem léteznek semmilyen felvidéki adófizetők, csak a Szlovák Köztársaság állampolgárai léteznek, akik a törvényekkel összhangban befizetik az adókat. A magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat akarja a szuverén állam említett állampolgárait felvidéki adófizetőkké változtatni. Mi alapvető különbséget látunk a nemzethez való tartozás és az államhoz való tartozás között. Nem engedhetjük meg, hogy gyengüljenek magyar nemzetiségű polgáraink kötődései a szlovák államhoz, hiszen már több mint 90 éve élnek velünk polgártársként a mai Szlovák Köztársaság területén. És azt szeretnénk, hogy ez így is maradjon. Olvassa el a magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslathoz és a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényhez tartozó parlamenti hozzászólásokat. A hatalmon lévő párt képviselőinek tapsvihara mellett a Jobbik képviselői egyebek közt a müncheni szerződést és a bécsi döntőbíróságot dicsérték, valamint határmódosításról beszéltek. A Hatvannégy Vármegye Mozgalom szélsőséges tagja annak örült, hogy ami a párizsi békeszerződés revizionista szimbólumok felelevenítését tiltó cikkelye miatt eddig nem válhatott valóra, most hivatalos államünneppé válik. Önöknél állami politikává vált a revizionizmus. Képzelje el, mi történne, ha a világháború utáni rendezéssel kapcsolatos elégedetlenkedésüket az unió más tagállamaiban is hasonló módon kezdenék kifejezni az egyes befolyásos politikai pártok. Itt sokkal többről van szó, mint a Szlovák Köztársaság állampolgárairól. Egy revíziós tragédiát már megéltünk. Nem akarjuk, hogy a Szlovák Köztársaság magyar nemzetiségű állampolgárai fizessenek rá a feltámadó revizionizmus felelőtlen politikájára. (Sz. Z.)