hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mi van Orbán fejében?
Hit és gazdaságélénkítés: körvonalazódnak a Fidesz tervei

2010. 05. 01.
Adóforradalom, bürokráciacsökkentés, az önkormányzati rendszer átszabása – hivatalba lépését követően ezekkel a lépésekkel próbálja majd talpra állítani a gazdaságot a leendő miniszterelnök. Azt azonban, hogy pontosan milyen konkrét intézkedéseket ért a hangzatos kifejezéseken, még a jobboldali gazdasági szakemberek is csak találgatják. Annyi mindenesetre látszik, hogy az adóforradalom csak 2011-ben kezdődik, ugyanis a költségvetési  mozgástér szűkebb, mint azt sokan remélték. Emiatt az új kormánynak olyan intézkedésekre kell szorítkoznia, amelyek élénkítik a hitet és a bizalmat, ugyanakkor nem kerülnek sok pénzbe.

Az elsöprő választási győzelmet követően a kampányhoz képest egyre konkrétabban nyilatkoznak a Fidesz vezető politikusai a leendő kormány gazdaságélénkítő terveiről. Orbán Viktor a második forduló után tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján a gazdaság és a közbiztonság helyreállítását nevezte meg az új kormány első feladataként. Három nagy törvénycsomagot jelentett be, amelyekkel átalakítanák az adó- és az önkormányzati rendszert, valamint csökkentenék a bürokráciát. Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy idén már nem lesz nagy adóreform, de januártól bevezethetik a családi adózást.
Ezen túlmenően azonban egyelőre nem sok konkrétumot hallani arról, milyen lépésekből állna a gazdaság talpra állítása, és arról sem, hogy az új kormány hogyan hajtaná végre a közgazdászok és a gazdasági szereplők által régóta sürgetett strukturális reformokat. Ahogyan egy neve elhallgatását kérő makroközgazdász fogalmazott: még semmi olyan nem hangzott el, amivel számolni lehetne. Azt pedig, hogy pontosan milyen konkrét változások rejlenek a leendő miniszterelnök bejelentése mögött, még a jobboldali szakértők is csak találgatják. „Nem tudom, mi lesz, nem látok a fejébe” – fogalmazott például a várható adóváltozások kapcsán egy Orbán Viktorhoz közel álló gazdasági szakember.

Szimbolikus adóforradalom

Ami az adórendszer átalakítását illeti, a leendő kormányfő egyenesen egy adóforradalom szükségességét hangsúlyozta. Az átalakítás az adóbevallás látványos egyszerűsítését és egy olyan mértékű adótehercsökkentést célozna, amellyel elérnénk régiós versenytársaink szintjét. Ez lenne a legsürgetőbb feladat több általunk megkérdezett közgazdász szerint is, mert úgy vélik, hogy az új kormány egy-két éves időtávon elsősorban egy jobb adókörnyezet és egy alacsonyabb adóelvonás kialakításával segíthetné a vállalkozások talpra állását.
Erre azonban 2010-ben biztosan nem kerül sor – ahogyan a kormányprogram kidolgozásába bevont Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke lapunknak elmondta: az új kormánynak idén nem lesz lehetősége olyan mértékű adócsökkentésre, amellyel jelentősen enyhülnének a hazai vállalkozások terhei. Parragh László szerint ehhez legalább egy 250–500 milliárd forintos teherkönnyítésre lenne szükség, azonban a rendelkezésre álló költségvetési mozgástér valószínűleg sokkal szűkebb, mint azt sokan remélték.
Az idei évben tehát legfeljebb egy enyhe adóegyszerűsítésre lehet számítani, évközben ugyanis az általunk megkérdezett szakértők szerint kontraproduktív lenne, ha jelentős mértékben megváltoztatnák az adózási szabályokat. Ezt Orbán Viktor is jelezte az említett sajtótájékoztatón, és ezzel a meghirdetett adóforradalom kezdetét 2011-re halasztotta. Az erre vonatkozó fideszes nyilatkozatok azonban már kellően homályosak vagy ellentmondóak ahhoz, hogy ne lehessen eldönteni, jövőre mennyi valósul meg a beígért adócsökkentésből, és milyen lépések mentén történik majd az átalakítás.
Az egyik leghomályosabb pont például a belengetett családi adózás. Amennyiben az adózást családi alapúvá tennék (ami egészen más koncepciót jelentene a jelenlegi adórendszerhez képest), egyes adótanácsadók szerint legalább három évbe kerülne a bevezetése és az optimalizálása. Ha viszont csak családi adókedvezményeket illesztenének a jelenlegi rendszerbe, az tovább növelheti a rendszer bonyolultságát.
Egyelőre nem tudni azt sem, mihez kezd az új kormány a Bajnai-kabinet alatt 2011-re elfogadott személyijövedelemadó-változással (az 5 milliós szja-kulcs 15 millió forintra emelésével), aminek következtében összesen körülbelül 200 milliárd forinttal csökkenne a munkavállalók adóterhe, és természetesen ugyanennyivel apadnának az államháztartás bevételei. Orbán Viktor egy korábbi nyilatkozata alapján, mely szerint a munkavállalók adóterhelése csak hat év alatt csökken a régiós versenytársak szintjére, az is elképzelhető, hogy az új kormány visszavonja majd ezt a könnyítést.

Hitre épül a kilábalás

Az előzetes nyilatkozatokból ítélve a leendő kormány az egyoldalú fiskális szemlélet helyett növekedésen alapuló gazdaságpolitikában gondolkodik – mondta a Heteknek Parragh László. Ennek kapcsán az MKIK elnöke és több általunk megkérdezett jobboldali közgazdász is hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy az új kormány figyelmen kívül hagyhatja a költségvetés egyensúlyát. Olyannyira nem, hogy ha ez az egyensúly veszélybe kerül, az gátat kell szabjon az új kormány gazdaságélénkítő törekvésének is – véli több forrásunk, akik egyúttal bíznak Orbánék realitásérzékében.
A Fidesz egyöntetűen azt kommunikálja, hogy egyelőre nem tudják, mekkora költségvetési hiányt találnak a távozó Bajnai-kormány után, mindenesetre arra számítanak, hogy júniustól már nem lesz gazdaságélénkítésre fordítható forrás a büdzsében. Az MKIK elnöke szerint a kormány megalakulását követő euforikus hangulat körülbelül két-három hónapig tart majd, és ebben az időszakban lehetséges lesz a költségvetési hiánycél bizonyos mértékű megemelése. Utána viszont a külföldi finaszírozók, elsősorban a Nemzetközi Valutaalap és a külföldi befektetők egy fenntartható hiánypályát várnak a Fidesztől, tehát az év második felében az új kabinetnek már szigorúan tartania kell a megemelt deficitet, ami a közgazdászok várakozása szerint a GDP 6-7 százaléka között lesz a jelenlegi 3,8 százalék helyett.
Egyelőre a belső fogyasztás és a külpiacok keresletének élénkülése sem olyan mértékű, hogy az kiránthatná a hazai gazdaságot a recesszív állapotból. Emiatt a leendő kormány idén elsősorban olyan lépésekkel segítheti a gazdaságot, amelyek „nem kerülnek saját pénzbe” – vélekedett az MKIK elnöke, és még hozzátette: most minden feltétel adott, hogy hitet generáljunk, kevés pénzből. Ilyen hitgeneráló és „olcsó” intézkedés lehet majd a korrupció visszaszorítása, illetve az uniós pénzek átcsoportosítása a hazai kis- és középvállalkozások javára. Parragh László szerint körülbelül 500 milliárd forint nagyságrendben kellene átcsoportosítani uniós pénzeket vállalkozásfejlesztésre.
Ehhez az „olcsó” intézkedéssorozathoz kapcsolódna a bürokrácia ellen meghirdetett támadás is, ami a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését fogja jelenteni. A Fidesz választási programjában Matolcsy György ezzel kapcsolatban 300–500 milliárd forintos könnyítési lehetőségről beszél, ami olyan jelentős tétel, hogy első körben akár az adócsökkentés elmaradását is kompenzálhatja. Persze ez az 500 milliárd csak többéves átalakítással vehető ki a rendszerből, de ha az elején megvalósítanák a nagyobb részét, akkor az valóban felérne egy érdemi adócsökkentéssel – mondta a Heteknek az első Orbán-kormány egyik gazdasági szakembere.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!