hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Célzott kormánypropaganda
Mennyi „hatheti bér” marad a bukszában?

2010. 01. 09.
A kormányszóvivő a napokban jelentette be, hogy egy átlagkereső magyar, aki közel 200 ezer forintot visz haza, éves szinten hatheti bérrel többet kap majd idén. Emellett emelték a nyugdíjakat is. A szocialista kormány nyilván igyekszik a legnagyobb támogató bázisán, a lakótelepeken élőknek kedvezni: a távhő áfacsökkenése 650 ezer lakást, vagyis csaknem 2 millió embert érint. Igyekeztünk mindezt összevetni azzal, hogy milyen áremelkedések történtek.

Egy átlagkereső számára a változás nettóban 15 ezer 705 forintot jelent. De aki havonta bruttó 300 ezer forintot keres, nettóban az is  havonta 19 ezer forinttal több pénzt fog hazavinni. Köszönhető mindez annak, hogy a személyi jövedelemadó eddigi 1,9 milliós alsó sávhatára 2010-ben 5 millió forintra nőtt, ezzel pedig a munkavállalók 90 százaléka az eddiginek majdnem a felével adózik majd.
A 2010. január 1-jén életbe lépő számos változás között átlagosan négy százalékkal nő a földgáz ára, drágul az üzemanyag; a jövedékiadó-emelés miatt a benzin 14, a gázolaj pedig 9 forinttal kerül többe. Bár az Elmű és az ÉMÁSZ még nem adott be árváltoztatási kérelmet, de ha nem is kérnek, akkor is 2 százalékkal nő az áram ára – a rendszerhasználati díjak emelkedése miatt. Az E.ON viszont várhatóan átlagosan 3 százalékkal csökkenti árait, a Démász pedig nem változtat. Az új év első napjától életbe lépett a vagyonadó is, és 25 százalékos adót vetnek ki az üdülési csekkre, a melegétel- és az iskolakezdési utalványokra, a hideg étkezési jegyet pedig 100 százalékos elvonás terheli ezentúl.
A januári változásokon felül, várhatóan februártól, drágulnak a BKV, a MÁV és a Volán tarifái, és az autópálya-matrica ára is emelkedik valamelyest. A BKV-nál egy fővárosi vonaljegy 320, egy havi bérlet pedig 9800 forint lesz február 1-jétől. 10-15 százalékot emelnek várhatóan a MÁV- és a Volán-társaságok is.
Olcsóbb lesz viszont idén a távhő, és csökken az ingatlanok után fizetendő illeték is.  A távhő áfa csökkenése 18-ról 5 százalékra, 650 ezer lakást, vagyis csaknem 2 millió embert érint. Az ingatlanok után fizetendő illeték 4 millió forint forgalmi érték fölött 6 százalékról 4 százalékra csökken, a 4 millió forint alatti ingatlanok után viszont továbbra is 2 százalékot kell befizetni.
Az atv.hu megkereste a Pénzügyminisztériumot, hogy készült-e modellezés arra vonatkozóan, hogy az áfa és a jövedéki adó növekedésének hatására ténylegesen mennyi marad a dolgozók pénztárcájában idén. „Az idei év jelentős adó- és járulékcsökkentése azt eredményezi, hogy a kiugróan magas jövedelműeket leszámítva a munkavállalók zsebében több pénz marad. Az adócsökkentésnek ugyanakkor a fedezetét is meg kell teremteni: ezért emelkednek egyes forgalmi és vagyoni típusú adók. Fontos azt is látni, hogy az adócsökkentés a munkavállalók gyakorlatilag teljes körét érinti, benzint és más jövedéki terméket viszont nem mindenki vásárol”, közölték lapunkkal a minisztérium sajtóosztályán.
A KSH honlapján található adatsorral végeztünk egy kis számolást. A számításoknál használt adatok megközelítő jellegűek, és nem számoltunk az általános inflációs romlással. A honlapon található legfrissebb adatokból kitűnik, hogy tavaly egy átlagkeresetű ember nagyjából jövedelme 24,1 százalékát költötte élelmiszerre, ez a 192 ezer forintos átlagkereset esetén kb. 46 272 forintot jelentett. Az áfaemelések következtében ez az összeg 47 660 forintra nő, tehát 1388 forinttal lesz több 2010-ben, mint a tavalyi évben. A számításnál azt is figyelembe vettük, hogy az alapvető élelmiszerek áfája nem nőtt január elsejétől. Mivel az ötszázalékos áfaemelés az élet szinte összes területére kihat, így idén várhatóan nő majd a ruházkodásra, a szórakozásra, a lakásfelújításra költött forintok száma is.
Az élvezeti cikkek esetében, ahová a szeszes ital és a cigaretta is sorolható, 15 százalékos emelés lépett életbe január elsejétől, így az azokra költött összegek várhatóan nagyobb mértékben nőnek majd. Az előző számolás alapján, a tavalyi havi átlag 9 ezer 600 forint helyett idén 11 ezer 040 forintba kerül, tehát 1440 forinttal nőnek a kiadások.
Meg kell említeni, hogy az egészségügyi kiadások esetében nem mindennek nő az áfája, például a különböző gyógyászati eszközök vagy gyógyszerek eleve áfamentesek, vagy nagyon kicsi áfájuk van,  de például a vitaminok ára emelkedni fog idén. A lakáskiadásoknál pedig figyelembe kell venni, hogy csökkent a távhő áfája, így ezen két kiadás esetében az átlagos áfanövekedésnél kisebb mértékű növekedéssel számoltunk. Ezek alapján az egészségügyre és testápolásra fordított összeg a tavalyi 12 ezer 096 forintról 12 ezer 337 forintra nő, tehát nagyjából 242 forinttal költünk idén többet ezekre. A lakásfenntartás összege pedig hozzávetőlegesen 795 forinttal emelkedik havonta. Közlekedésre, hírközlésre, ami a KSH adatsorában egy kategóriában foglal helyet, nagyjából 3725 forinttal költünk majd többet havonta.
Mindent összevetve, az átlag, bruttó 192 ezer forintot kereső dolgozónak 2010-ben nagyjából 9941 forinttal nőnek a kiadásai az áfa-emelések következtében, míg ugyanezen dolgozó az adócsökkentés miatt 11 ezer 862 forinttal kap több fizetést havonta. Nagyjából tehát 2 ezer forint marad a dolgozó zsebében a majd’ 12 ezerből.
Pataky Péter, a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, az MSZOSZ elnöke kérdésünkre azt mondta, a kormányszóvivő adatai korrektek. „Mindaz, amit mond valóban így van, de ahogyan ez lenni szokott, a probléma azzal van, amiről nem beszél”– tette hozzá Pataky.
Az szja-törvény változásának következtében minden munkavállaló nettó keresete nőni fog akkor is, ha a bruttó keresete nem növekszik. Ez viszont szélsőségesen differenciált módon történik. A bérből élők 18-20 százalékának lesz jelentősen több a borítékjában, illetve a számláján. Ugyanakkor a nagy többséget kitevő mintegy 63-65 százalék nettó keresete vagy érzékelhetetlenül kis mértékben, de mindenképpen az előre jelzett infláció mértékénél kisebb arányban nő. Számokkal illusztrálva: havi 105 ezer forint bruttó összeg esetén havi 66 forinttal nő a nettó kereset. Ezt kell összevetni a szóvivő által példaként említett 15 ezer 705 forinttal, ami a 200 ezer forintos bruttó kereset esetén kerül növekményként a dolgozó zsebébe, mondta lapunknak az elnök.
A fentiekből következően a várható áremelések is eltérő módon érintik a munkavállalókat. Az átlagos és az átlag feletti jövedelmek – a kimagaslóan magasak kivételével – vásárlóértéke is jelentősen nőni fog. Pataky szerint ugyanakkor a munkavállalók döntő többségének nettó keresete csak akkor nem veszít vásárlóértékéből, ha emelkedik a bruttó keresete.

Egyenleg

Plusz:
• Januártól a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá kerül a távhő.
• A minimálbér 73 ezer 500 forintra nő.
• A vállalkozások munkavállalók után fizetendő járuléka 5 százalékponttal csökken.
• Megszűnik a magánszemélyek különadója.
• A lakásvásárlási illeték 4 százalékra csökken, ám 4 millió forintig továbbra is csak 2 százalékos mértékű illetéket kell fizetni.
• 4,1 százalékkal emelkedik a nyugdíj.
• Tovább bővül azon gyermekek köre, akik ingyenes étkeztetésben részesülhetnek. 2010. január 1-jétől ugyanis a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődések, óvodások, valamint az 1–6. osztályos diákok mellett a 7. osztályos rászoruló gyermekek is ingyenesen étkezhetnek.
• Január 1-jétől 600 millió forintos uniós forrás bevonásával indulhat meg az iskolagyümölcs program az 1–4. osztályos tanulók számára.
Mínusz:
• Emelkedik a jövedéki adó: január 1-jétől 8 százalékkal nő a gázolaj, 8,9 százalékkal pedig a cigaretta jövedéki adója.
• Indul a vagyonadó, amelyet egyes lakóingatlanok, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után kell fizetni. Az ingatlanokat érintő vagyonadó mértéke: 0–30 millió Ft-ig 0,25 százalék, 30–50 millió forint között 0,35 százalék, 50 millió forint felett 0,5 százalék; az első ingatlan 30 millió forintig, a második 15 millióig adómentes, a harmadik, illetve a sokadik ingatlan pedig már az első forinttól adózik. A nagycsaládosok a harmadik és minden további gyermek után is 15 százalékos kedvezményben részesülnek. Az adókedvezmény maximális mértéke 395 000 Ft. (Pl: ha a lakás forgalmi értéke 50 millió Ft, és öt gyermeke él az adóalannyal együtt a lakásban, akkor a fizetendő adó a kedvezmény nélkül 145 000 Ft lenne. A harmadik gyermek után lehet kedvezményt érvényesíteni, azaz 3-szor 21 ezer 750 Ft = 65 ezer 250 Ft az adókedvezmény összege. Így 79 ezer 750 Ft lesz a fizetendő adó.)
• A személy- és tehergépjárművek adója ugyanakkor közelítőleg 15 százalékkal emelkedik.
• Az offshore cégek esetében szigorú intézkedések lépnek életbe január 1-jétől: 30 százalékos forrásadó terheli a belföldi forrásból fizetett kamatot és jogdíjat, illetve a szolgáltatási díjakat.
• Jövő évtől azokban a családokban, ahol két vagy több aktív, tartósan munkanélküli van, csak az egyikük lehet jogosult rendelkezésre állási támogatásra (RÁT).
• A korábbi svájci indexálás módszerét felváltja a kizárólag az inflációtól függő nyugdíjemelés, ami a gyakorlatban alacsonyabb növekedési rátát jelent.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!