Ezen a héten fogadta el a parlament az új polgári törvénykönyvet 191 igen, 168 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett. Igennel voksolt az MSZP-frakció, hat SZDSZ-es és egy fideszes képviselő, Kubatov Gábor. Nem támogatta a törvény elfogadását a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ-es képviselők többsége és a volt MDF-es politikusok sem. A legnagyobb ellenzéki párt szerint azért ilyen nagy a sietség, mert a Ptk. ötvenéves évfordulójára szeretné elkészíteni a kormány az újat.
A hét könyvre tagolódó kódexben kapott helyett az eddig külön törvényben szereplő családi jog. A legtöbb tiltakozás ezt a részt érinti, mivel megengedné a testvérnek testvére vér szerinti leszármazottjával kötött házasságát. Ezek alapján legálissá válna, hogy például egy férfi feleségül vegye az öccse lányát, vagyis az unokahúgát. Az erkölcsi aggályokon túl egészségügyi szempontból is problémás a javaslat, mert a rokonok házassága többek között genetikai bajokat okozhat. Növeli például annak valószínűségét, hogy a lappangó káros tulajdonságok felszínre törjenek, az unokatestvérek génjeinek ugyanis átlagosan egynyolcad része azonos. Czeizel Endre orvosgenetikus lapunknak elmondta, hogy vérfertőzésnek a hivatalos európai közfelfogásban az elsőfokú rokoni kapcsolat számít (például apa-lánya), amit pedig a Ptk. legalizálna, az ennek értelmében a másodfokú. „Ha ebből a kapcsolatból születik gyerek, 7-8 százalék a veszélye annak, hogy genetikai hibával fog világra jönni" - mondja Czeizel, aki maga is megdöbbent a törvényjavaslaton.
A módosítást egyébként azzal indokolta a kormány, hogy aránytalanul súlyos jogkövetkezmény lenne az ilyen házasság érvénytelennek nyilvánítása, illetve engedéllyel eddig is el lehetett térni a szabályozástól. „Ha a parlament elfogadja ezt a törvényt, akkor felteszi a koronát a modern polgári Magyarország jogrendszerére" - harangozták be az új polgári törvénykönyvet a szocialisták, akik szerint olyan „kiüresedett intézmények" is kikerültek a szabályozásból, mint például a harmincnapos várakozási idővel kalkuláló jegyesség.