hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Taláros kérdések
Az MSZP-n bukhat el a bírói szervezet reformja

2008. 12. 05.
Valószínűleg nem fogja támogatni az MSZP Sólyom László köztársasági elnök jelöltjét, Havasiné Orbán Máriát a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztján, vagyis továbbra is első számú vezető nélkül marad a bírói szervezet – értesültünk szocialista forrásokból. A konzervatív értékrendet képviselő, korrekt polgári peres bírónak ismert Havasinénak az lehet a pechje, hogy Sólyom László jelölte,  unokaöccse pedig a Fidesz- frakció szóvivője.

Lomniczi Zoltán legfelsőbb bírói mandátuma idén járt le. Sólyom László köztársasági elnök, bár megtehette volna, nem jelölte újra, helyette egykori MDF-es párttársát, Baka Andrást szerette volna látni a főbírói székben. Bakát viszont sem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, sem az MSZP nem támogatta, ezért jelenleg betöltetlen a legfőbb bírói poszt. Az államfő hosszas keresgélést követően fél év után nevezte meg új jelöltjét, a győri táblabíróság elnökét, Havasiné Orbán Máriát, akit a bírói karban a reformpárti vezetők közé sorolnak. Sólyom László ezzel a döntésével egyébként letette a voksát a bírói szervezetet és a jogász társadalmat régóta foglalkoztató reformerek kontra status quo-pártiak vitában, az előbbiek pártján. 
Mint arról korábban írtunk, többen szorgalmazzák az 1997-es bírói reform korrekcióját és folytatását. (Hatalmi harc a főbírói székért – Hetek, XII. évfolyam, 21. szám 2008. május 21.) Szakmabeliek szerint az egyik fő baj a kontroll hiánya. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hivatott a bírósági hierarchiát ellenőrizni, amelynek az elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki egyben a bírói hierarchia feje is, tagjai pedig a megyei bírósági elnökök. Tehát, mondhatni, megyei bírói vezetők OIT-tagként ellenőrzik saját maguk munkáját. 
A kritikusok szerint a rendszerhibákból adódóan sokszor nem megfelelő az ítélkezés minősége, a bírák kiválasztása, nincs egységes jogértelmezés (ezért születnek első és másodfokon egymástól teljesen eltérő, a közvéleményt olykor felháborító ítéletek), sem a közvélemény, sem a szakma nem tud arról, hogy milyenek az igazságszolgáltatás hatékonyságmutatói. A pénzekről, előmenetelről, státuszokról történő döntések pedig abszolút láthatatlanok.
A helyzetet reformokkal lehetne orvosolni, ami viszont megváltoztatná a bíróságok belső erővonalait, jelesül a megyei bírói vezetők befolyása csökkenne. Éppen ezért érdekesek Havasiné első nyilatkozatai, melyek bizonyos szempontból „hadüzenetként” is felfoghatók a bírói szervezeten belül.  Havasiné ugyanis a bírósági igazgatás operatív kérdéseit az ítélőtáblákra bízná, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hatáskörében csak a stratégiai döntéseket hagyná. A főbírójelölt nyíltan kifogásolta, hogy a megyei bíróságok elnökeit kinevező, irányító, 15 tagú OIT 10 bíró tagjának túlnyomó többsége a megyei elnökök közül kerül ki, akik így saját magukat irányítják, és nem egészséges az OIT-ban a bírói szintek aránya. Ráadásul azt is sajnálatosnak és változtatásra érett helyzetnek tartotta, hogy vannak évtizedek óta bebetonozott bírói vezetők a megyei szinteken úgy, hogy a pályázáskor még csak ellenjelölt sincs. Emellett létrehozna egy egységes szempontok szerint eljáró szolgálati bíróságot, és az intézné a bírák fegyelmi ügyeit, illetve – mivel „elkényelmesedett” a bírói kar – kötelezné a bírákat az egész pályájukat végigkísérő képzésre.
Jelenleg ugyanis több súlyos probléma is terheli a bírói szervezetet, amelyből az egyik a generációs és az abból fakadó tudásbeli különbségek. Évtizedekkel ezelőtt a bírói pálya nem volt anyagilag megbecsült, ezért a bírói posztokért nem zajlott verseny. Azóta viszont többszörös a túljelentkezés, ezért feszültség van az új, 10-15 éve az egyetemről kikerült ambiciózus bírói generáció és a régiek között. A bírói karban általában ismertek azok a bírók, akik nem alkalmasak a munkájukra, téves ítéleteket hoznak, de a jelenlegi rendszerben az ilyen ügyekről presztízs okokból inkább nem beszélnek a megyei vezetők.  Havasiné a parlamenti meghallgatáson egyenesen azt állította, hogy a bírói karban nem ismeretlen a „közbenjárás”, „kijárás” és kevés a „civil kurázsi”, ezért ezeket az ügyeket nem engedné a helyi szinteken „elbírálni”, hanem létrehozná a „külsős” szolgálati bíróságot.
A Lomniczi Zoltán leköszönése óta tevékenykedő helyettese, Kaposvári Bertalan már nyitott a civilek felé, amikor azt javasolta, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntéseit elemezze egy független testület, azonban ellenállásba ütközött, a főbírók a bírói függetlenség elleni támadásra hivatkozva bírálták ezeket a terveket.
Mindezek ismeretében váratlan fordulat volt, hogy kedden az OIT szoros, 7:6-os szavazati aránnyal, de támogatta a reformer Havasinét. Mivel a szavazás titkos, ezért csak következtetni lehet, hogy mi történhetett. A Hetek úgy tudja, hogy vélhetően több megyei bíró is Havasiné mellé állhatott, mivel a kormányzati és kormánypárti delegáltak (hárman vannak az OIT-ban) az MSZP eddigi nyilatkozataiból inkább a „nemet” képviselhették.
Több szocialista politikus is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy nem szavazzák meg a főbírójelöltet, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a frakció lelkiismereti szavazást ajánl a tagjainak. Tehát „szétszavaznak”, és így nem lesz meg a szükséges kétharmados szavazati arány.  
Az indok egyszerű: a jelölt unokaöccse a Fidesz-frakció sajtófőnöke, tehát ő maga – e vélekedés szerint – fideszes. Másrészt Sólyom László jelölési gyakorlatával is elégedetlenek az MSZP-ben. Sólyom elvi okokból – balliberális kritikusai szerint bigottságból – ugyanis nem egyeztet a parlamenti pártokkal személyi jellegű döntései előtt.
A szocialisták problémája nemcsak az, hogy az államfő jobboldalinak számít, hanem az is, hogy rendre – legalábbis szerintük – lekezelően nyilatkozik a szocialistákról, miközben őt is vitatható körülmények között választották köztársasági elnökké. „Úgy helyezkedik morális álláspontra, hogy morálisan számtalan ügyben megkérdőjelezhető a politikája” – fogalmazott az MSZP elnökségének egy tagja.
Még ellenzéki képviselők szerint is, ha Sólyom László némi emberi gesztust tenne az agyonszidott politikusok és a parlamenti frakciók felé, jobb kilátásai lennének jelöltjeinek. Igaz, a konzultációk valóban teljesen értelmetlenek lennének, ha arról szólnának, hogy kinek az unokaöccse fideszes, és kié szocialista vagy liberális.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!