hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Se büszkeség, se méltóság
Gyurcsány egyedül maradt a chartával

2008. 07. 16.
A botrányba fulladt hétvégi melegfelvonulás óta teljes egység uralkodik a hazai közéletben, hogy az események hátterében politikai indítékok húzódnak. A miniszterelnök egészen a Fideszig tudja visszavezetni a szálakat, míg vele szemben szinte mindenki arról beszél, hogy a tévészékházat korábban megostromló drukkerek mostani akciója ismét hatósági és politikai asszisztencia mellett zajlott.

A nemzetközi sajtót is bejárta már a hír, hogy Budapesten szélsőséges
csoportokból verbuvált tüntetők szétverték az aktuális évi Meleg Méltóság
Menetét. Ismét előkerült a vízágyú és a könnygáz, ennek ellenére a különféle
maskarákba öltözött meleg aktivistákat úgy kellett kimenteni a maszkos gerillák
gyűrűjéből. Az obszcén szavakat skandáló huligánok megtámadták azt a rendőrautót
is, amelyben Lévai Katalin szocialista európai parlamenti képviselő és a
másságát nyíltan vállaló Szetey Gábor volt államtitkár próbálta elhagyni a
teret. Kő találta el Léderer Andrást, az SZDSZ Új Generáció elnökét, melegjogi
aktivistát, és megverték Horn Gábor szabad demokrata ügyvivőt és Orosz Józsefet,
a Klubrádió riporterét is, aki az ügy kapcsán nyilvánosság előtt ismerte el,
hogy meleg. Az összecsapásokban 12 rendőr sérült meg.

Bár a miniszterelnök lapzártánk utánra kért részletes jelentést a Legfőbb
Ügyészségtől és a rend­őr­ség felső vezetésétől, a végeredmény hiányában is
olyan súlyosnak ítélte a kialakult helyzetet, hogy már másnap kezdeményezte a
legfőbb közjogi méltóságok találkozóját. Az Országgyűlés elnöke, az
Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöki jogkörében eljáró
elnökhelyettese elfogadta a meghívást, és Sólyom László is „kollegiális
kötelességének” nevezte, hogy részt vegyen a rögtönzött megbeszélésen,
szükségesnek ítélte ugyanakkor a találkozó pontos céljának tisztázását.

A kormányfő másik kezdeményezése a „jogos nemzeti önvédelem” és a „demokratikus
büszkeség” jegyében fogant Magyar Charta volt, melynek nagygyűlését szep­­tember
6-ára hirdette meg. Próbálkozásával azonban – úgy tűnik – egyedül maradt. A
Fidesz már be is jelentette, hogy nem vesz részt a meghirdetett gyűlésen, mivel
szerintük rendőrségi ügyről van szó, amely nem összefogást igényel, hanem a
szakmai analfabetizmus felszámolását. Kósa Lajos, a párt alelnöke ráadásul nem
igazán tudja elképzelni, hogy – miként nyilatkozta – „az Alkotmánybíróság elnöke
chartába tömörül a homokosok egyesületének vezetőjével”.

Fodor Gábor úgy nyilatkozott, hogy az SZDSZ csak akkor lesz jelen az eseményen,
ha az nem pártrendezvény lesz, hanem más politikai erők is támogatják. A párt
ifjúsági tagozata pedig nem hiszi, hogy egységes az MSZP álláspontja a
kérdésben, ha Verók István, Terézváros szocialista polgármestere nyílt levélben
javasolja a „rendbontóknak és magamutogató balhékeresőknek”, hogy a világörökség
részét képező Andrássy út helyett máshol keressenek maguknak csatateret. A
polgármester persze sajátjainak is üzen, amikor azt kérdezi: „Nincs jogszabály
és nincs felelős személy se, aki felvállalná az ilyen események, rendezvények
megakadályozását?”

Szocialista forrásaink szerint egyelőre azért sem tudott egységfront kialakulni
a miniszterelnök mögött, mert Gyurcsány senkivel sem egyeztette chartás ötletét,
másfelől pedig a párt támogatottságára érzékenyek elhibázott lépésnek tartják az
ilyen „kockázatos” és „népszerűtlen” üggyel történő kampányolást. Márpedig
egyelőre két malomban őrölnek a kormánypártban, hiszen a „régi motorosok” nem
nézik jó szemmel, hogy a miniszterelnök környezetébe tartozó személyek az MSZP-t
melegjogi aktivista szerepkörébe igyekeznek belevinni.

Baloldalon és a liberálisok között ráadásul abban sincs egyetértés, hogy a
rendelkezésre álló jogszabályok alkalmasak-e a hasonló atrocitások hatékony
megfékezésére. Érdekes módon éppen a tüntetésen tettleg inzultált Horn Gábor
szabad demokrata ügyvivő állítja, hogy nem törvénymódosításra van szükség, hanem
a meglévő jogszabályok megfelelő alkalmazására. Bárándy Gergely MSZP-s képviselő
ezzel szemben – az Alkotmánybíróság egyértelmű állásfoglalása ellenére – ismét
feltette a régi lemezt a gyűlöletbeszéd- és a gyülekezési törvény módosításáról.


A KDNP-s Lukács Tamás szerint nyílt provokációnak minősül, hogy a
melegfelvonulás résztvevői a hagyományos keresztény felekezetek jelképeit is
használták és a hívő emberek számára szent dolgokat figurázták ki (az egyik
résztvevő egy Jézus arcát modern stílusban ábrázoló plakátot vitt végig a
meneten, amelyre nagy betűkkel az volt ráírva: Jézusnak is két apja volt; egy
másik meleg férfi papi ruhába öltözött, kezében Bibliát és kettős keresztet
tartott).

„Ha az volt a céljuk a felvonulással, hogy provokálják a többségi társadalmat,
akkor ez sikerült, és ennek következményei is lettek, még ha nem is a többség
egyetértésével” – vallja a képviselő, aki nem szeretné, hogy a „meleglobbi”
kormányzati segítséggel zajló térnyerése a holland modellbe torkolljon, ahol is
egyes pártok már a pedofília legitimálásáért emelnek szót a parlamentben. (Éppen
a KDNP sérelmezte, hogy a melegfesztivál plakátján félmeztelen kisgyerekek
voltak láthatóak.)

Lukács is úgy véli, hogy „kockázatos játékot játszik a kormány”, amikor nem
fékezi meg a rendőrség által jól ismert rendbontókat a meglévő jogszabályi és
rendészeti lehetőségek alkalmazásával.

Tamás Pál szociológus szerint a melegkérdés azért tud újra és újra felbukkanni a
közbeszéd szintjén, mert a többi kisebbséggel ellentétben a homoszexuálisok egy
„ma­gukat nagyon harcosan láthatóvá tevő kisebbség”, akik komoly erőfeszítéseket
tesznek azért, hogy a többségi társadalom észlelje a jelenlétüket. Ám, míg az
amerikai világban ez a fajta „testpolitika” eredményes tud lenni és fontos része
a kommunikációnak, Európában a többség nem szereti, ha olyan kérdésekben tartják
össztűz alatt, melyek számukra nem fontos ügyek.

„Ha a melegek nem generálnának folyamatos témákat az őket megillető jogokról,
akkor a többségi idegenkedés nem jelentkezne ellenvéleményben” – állítja a
szakember, hozzátéve, hogy a múlt hétvégén is a melegmozgalom azon szárnyát érte
atrocitás Budapesten, mely a szimbolikus másság utcai önfelmutatására épített.
„Az agresszív elutasításnak – teszi hozzá Tamás Pál – természetesen semmi köze a
társadalmi többség toleráns idegenkedéséhez: politikai kérdésről van szó, mivel
a kelet-európai posztszocialista országok közül egyedül hazánkban jöhetett létre
egy olyan »urbánus gerillamozgalom«, melynek név szerint ismert tagjai
büntetlenül ténykedhetnek immár három éve.”

Ki provokált?

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!