hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az állami sarzsiért politizálnak az egyházak?
Önfenntartó egyházmodellben gondolkodik a koalíció

2007. 07. 10.
Rögtön azt követően, hogy nyilvánosságra került: az egyház-finanszírozás is tárgyát képezi a kormányzó pártok koalíciós egyeztetéseinek, a tradicionális keresztény felekezetek félreverték a harangot. A történet minimum hárompólusú, hiszen nemhogy a kormány és az egyházak, hanem még az MSZP és az SZDSZ között sincs egyetértés a kérdésben.



Fotók: Járdány Bence

A szocialisták és a liberálisok nagy nehezen tető alá hozott ütemterve
szűkszavúan kezeli az egyházak finanszírozásának kérdését. A két párt arról
állapodott meg, hogy „áttekintik az adószázalékok felajánlásait és a kiegészítő
kedvezményeket annak érdekében, hogy kiváltsák a kiegészítő támogatást”.

A katolikus egyháznak azonban ennyi elég is volt, hogy közleményben fejezze ki
aggodalmát. Szelíd precizitással emlékeztetik politikai ellenfelüket: „A
személyi jövedelemadó egyszázalékos adóátirányítási rendszerét a Magyar
Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997-ben kötött nemzetközi szerződés
rögzíti; a másik fél beleegyezése nélküli teljes változtatás a szerződés
megszegését jelentené.”

Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára mindezt
annyival egészítette ki a Heteknek, hogy az egyszázalékos adófelajánlással
kapcsolatban csupán a vatikáni szerződésben foglaltakat tudják tárgyalási
alapnak tekinteni. Mint mondta, a jelenlegi modellel a katolikus egyháznak
elsősorban az a problémája, hogy nem tudnak évekre előre tervezni, mivel
megítélésük szerint állandóan ki vannak szolgáltatva a folyamatos
törvénymódosításoknak.

„Mi nemcsak nyitottak vagyunk a kormánnyal folytatandó tárgyalásokra, hanem
egyenesen kérjük, hogy üljünk már le végre egymással, és beszéljük át végleg ezt
a kérdést, hogy ne kelljen minden évben a zárszámadás és a költségvetés táján
egymással vitatkoznunk és a médián keresztül üzengetni” – fejtette ki a püspöki
kar titkára, aki szerint ez nem csupán a katolikus egyházat érinti, hanem az
„ország lakosságának 85-90 százalékát kitevő vallásos embereket is”.

A tárgyalóasztal helyett médián keresztül kommunikálni a reformátusok sem
szeretnek. Nyilatkozatot mindenesetre ők is kiadtak, s ebben társadalmi
párbeszédet sürgetnek az egyház-finanszírozás rendszeréről, amely szerintük most
éppen „igazságtalan és túlbürokratizált”.

„A református egyház egyetért a kormány ez irányú törekvésével, de azzal nem,
hogy a döntések az érintettek bevonása nélkül történjenek” – mondta el a
Heteknek Csoma Áron, a protestáns egyház szóvivője.

A liberálisok kiemelten fontos ügynek tekintik az egyház-finanszírozás kérdését,
ezért is szorgalmazták, hogy benne legyen a koalíciós megállapodásban.
Szeptemberi határidővel tekintik át ennek feltételrendszerét, majd ősszel egy –
reményeik szerint – „higgadt és őszinte” társadalmi vitára kerül sor, az
érintettek bevonásával. Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese
elmondta lapunknak: ehhez egyrészt a minisztériumoknak kell megvizsgálni, hogy
saját szabályozási területükön milyen normatívák működnek, másfelől át kell
tanulmányozni a civil szervezetekre és az egyházakra vonatkozó pénzügyi,
számviteli rendszert.

Donáth László evangélikus lelkész, szocialista honatya pedig egyenesen úgy
fogalmazott: „A jelenlegi egyház-finanszírozási modellnek vannak olyan részei,
melyeket az idő fölöslegesnek ítélt, pontosabban fogalmazva a hazánkban az
elmúlt tíz évben lezajlott társadalmi fejlődés illuzórikussá teszi azt a fajta
pozitív diszkriminációt, amely a kilencvenes évek elején még szükségszerű volt.”


„Amíg nem állunk át egy olyan önfenntartó egyházmodellre, ahol az állam normatív
alapon adja az egyházak számára a közfeladataik ellátásához szükséges
támogatást, és hitéletükbe anyagilag sem szól bele, addig nem teremtjük meg az
Alkotmányban is rögzített elválasztását e két szereplőnek” – állítja Gusztos.
Mint hozzáteszi: az anyagi függetlenség hiánya miatt érezheti úgy néhány egyházi
vezető, hogy a politikai küzdelmekben is részt kell vennie.

Az önfenntartó egyházmodell a liberálisok szerint igényli bizonyos kedvezmények
meglétét, ám ezeket elképzeléseik szerint össze kéne hangolni a jelentős
társadalmi tevékenységet kifejtő közhasznú vagy kiemelten közhasznú civil
szervezetekre vonatkozó szabályozással.

A püspöki kar titkára nem tud maradéktalanul egyetérteni az SZDSZ-szel a
hitéleti támogatások kérdésében, hiszen mint mondja, csak akkor tudnának
lemondani az államtól e célra átutalt milliárdokról, ha a kormány – „az 1945-ben
alakult népköztársaság jogi utóda” – visszaadná a háború után államosított, az
önfenntartáshoz szükséges javakat, amelyet „szorgos emberek, kezdve a grófoktól,
arisztokratáktól egészen az egyszerű parasztemberekig” adtak a katolikus
egyháznak.

Donáth László szerint akárhogy is alakul a kérdés rendezése, az állam nem fog
»kifarolni« az egyházak gazdasági támogatásából.

Szent vasárnapot hirdetne a KDNP

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!