hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A lovasberényi csata
Vigyázó szemeteket a Szonda Ipsosra vessétek

2007. 05. 16.
Két ügy is próbára teszi a kormánypárti politikusok idegeit. A Szonda Ipsos közvélemény-kutató cég szerint drámai az MSZP népszerűségvesztése, másrészt a több-biztosítós modellről szóló vita kapcsán sikerült egy koalíciósválság-gyanús helyzetbe manőverezniük magukat. Míg a liberálisok szerint a reformok gyorsításával lehetne az emberek szimpátiáját visszaszerezni, addig a szocialisták ennek éppen az ellenkezőjéről vannak meggyőződve. Utóbbiak kulcskifejezése a konszolidáció.

Ha most vasárnap lennének a választások, Ön melyik pártra szavazna?



A részvételüket biztosra igérő pártot választók körében

2007. február-március-április

Forrás: Szonda Ipsos

A múlt hét közepén nyilvánosságra hozott Szonda Ipsos-kutatás szerint a
magukat biztos pártválasztónak tekintők 62 százaléka a Fideszre voksolna, míg az
MSZP-re alig 28, az SZDSZ-re pedig 3 százalék. Az MSZP vezérkara már egy héttel
korábban ismerte az eredményeket, és tudomásunk szerint pánikot is okoztak
köreikben az adatok. Hiszen az elmúlt hónapban nem történt más, minthogy a
Fidesz visszavett a radikális megnyilatkozásaiból, míg a párton belüli
választások miatt az MSZP és az SZDSZ uralta a kommunikációs mezőt. A Szonda
felmérése szerint ez oda vezetett, hogy Orbánék tíz százalékot jöttek fel, míg
Gyurcsányék hetet, és Kókáék kettőt süllyedtek. A pesszimistább kormánypártiak
szerint az amortizáció elérte az MSZP keménymagját, a legendás törzsbázist,
amely a legviszontagságosabb időkben is a stabilitást jelentette a
szocialistáknak. A trendvonal szerint a következő hónapban csak rosszabb
eredmények várhatóak.

A szocialisták között többen ezért felvetik, hogy változtatni kellene a kormány
politikáján, mert ilyen ütemű népszerűség-csökkenés esetén – mint fogalmaztak –
„összecsuklik a párt”. Ellentmondó információk jelentek meg arról, hogy a pánik
hevében felszólították, megkérték vagy csak jelezték Gyurcsány Ferencnek,
érdemes lenne akár radikálisan is átalakítani a kormányát. Ez is azt sugallhatná
a közvéleménynek, hogy tanultak az elmúlt nyolc hónap hibáiból.

Legkevesebbet a korábban nagyon sokat nyilatkozó kormányfő álláspontjáról lehet
tudni, aki a nyilvános szerepléseit és interjúit látványosan lecsökkentette. A
Népszabadságból mindössze annyit lehet kihámozni, hogy a miniszterelnök az
európai pénzek hatására létrejövő fejlesztésekben bízik, melyek ebben a
megközelítésben elsősorban a kormány megítélésének javítását szolgálnák. A
Gyurcsányhoz közel álló politikusok szerint pártkörökben túl van dimenzionálva a
Szonda mérése, ráadásul a Bokros-csomag időszakában állt már rosszabbul is a
párt, az országgyűlési választások pedig csak három év múlva lesznek. Idővel
visszaszerezhető tehát a népszerűség.

A népszerűségvesztés egyik okának az egészségügyi reformokat, pontosabban annak
vitatható minőségű és kommunikációjú kivitelezését tartják az MSZP korifeusai.
Az SZDSZ-ben viszont úgy vélik, hogy látványos minőségnövekedést lehetne elérni,
ha az egészségügyben több-biztosítós finanszírozási rendszerre térnének át,
amely alapjaiban változtatná meg a szféra működését. A „hirtelen minőségi ugrás”
oka az lenne, hogy a biztosítók piaci hatékonyságú működést kényszerítenének ki
a kórházak részéről. Nem meglepetés, hogy az MSZP-ben éppen az alapokat
felforgató változástól tartanak. Az eddigi reformokat is jelentős társadalmi
ellenállás közepette tudta csak bevezetni a kormányzat, ezért kérdéses, hogy egy
bonyolultabb átalakításcsomag nem vezetne-e társadalmi krízishez. „Helyesebb
lenne a helyzetet konszolidálni, aztán meggondolni, hogy merre tovább” – hangzik
a szocialisták között már általánossá vált mondás. Mindemellett az MSZP
szakemberei nem tartják olyan felkészültnek az SZDSZ-t, illetve a liberális
politikusokat, hogy jelentős „lyukak” nélkül képesek lennének lemenedzselni a
több-biztosítós rendszerre való átállást. A jelenlegi társadalmi helyzetben (ami
a szocialistáknál azt jelenti, hogy tragikusan állnak) szerintük nem szabadna
kockáztatni, hogy a társadalom még inkább szétszakadjon szegényekre (állami
biztosítónál biztosítottak) és gazdagokra (a magánbiztosítókkal szerződést
kötők).

Az MSZP-sek akadékoskodásának hatására az SZDSZ-ben előkerültek azok „komcsizós”
érvek, miszerint a baloldali politikusok „kiütést kapnak attól”, hogy fontos
szolgáltatásokat rábízzanak a piacra. Egyes liberálisok véleménye szerint a
szocialistákban ott munkál a tervgazdaságból örökölt zsigeri piacellenesség. A
vita elsimítására szolgált volna a lovasberényi koalíciós csúcs, ahol azonban
egyik párt sem tudta meggyőzni a másikat arról, melyik utat válasszák. Bár a
kormányzati kommunikáció mindent megtett, hogy erről a találkozóról a „béke”
jusson eszébe a közvéleménynek, az igazsághoz mégis az áll közelebb, hogy a
koalíciónak sikerült koalíciósválság-gyanús helyzetbe manővereznie magát.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!