A kampánycsend és a vénasszonyok nyara pár perc nyugalmat hozott, amelynek a
köztársasági elnök közéleti beszólása vetett véget. Jött, beszélt, majd kitört a
vihar, amely éjfélre pusztító tornádóvá vált a szocialisták háza táján.
Narancsvidékké változott az ország, paraszthajszál híján a fővárossal együtt.
Demszky és Tarlós csatáját végigizgulta a fél ország, melynek végén Demszky nagy
sóhajjal jelentette be: liberális város maradt Budapest. A vidék azonban a
kormánykoalíció számára óriási bukást hozott. Büntetett a nép.
Orbán Viktor egykori miniszterelnöki tekintélyével jelentette ki: az ország
leszavazta Gyurcsányt, annak fel is, út le is út. Arcán a gyötrelem ráncai
kisimultak, homlokát államférfiúi komor bú felhőzte, készült erre a pillanatra,
öt hosszú éve várta ezt a lélekemelő órát. A másik oldalon egy visszafogott,
lendületét vesztett, lelombozott, feltűnően csendes miniszterelnök bizonygatta:
érti ő a nép üzenetét.
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »