hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Halálsoron
Beszélgetés egy Afganisztánból hazatért katonával

2006. 10. 18.
Hány magyar katona tartózkodik jelenleg Afganisztánban?– Százötvenhét fő, akiknek az a feladata, hogy a szétbombázott ország újjáépítésében dolgozó civilek védelmét biztosítsák.



Mit keresünk mi egy ilyen háborús övezetben?

– A külföldi katonai missziókat az uniós és NATO-tagságunk miatt szükséges
felajánlani, de sajnos állandóan átvágjuk őket, és megszegjük az ígéreteinket.
Például a költségvetésünknek egy meghatározott részét védelmi kiadásokra kellene
fordítanunk, de nem tesszük meg, és folyton elhamarkodott vállalásokat teszünk.
Olyan is volt már, hogy egyszerre több nemzetközi szervezetnek is felajánlottuk
ugyanazt az egységet. Kabulban azt megcsináltuk, hogy egy civil szervezettől
átvett, több lakókonténerből álló épületet majdnem tizenkét hónapig használtunk
egy árva fillér ellenszolgáltatás nélkül, majd megpróbáltuk eladni más nemzet
katonáinak úgy, hogy még nem is volt a miénk. Talán azóta is ott áll üresen
Kabulban.

Ha ennyire rossz képet sugárzunk magunkról, akkor miért fogadják el mégis a
felajánlásainkat?

– Azért, mert ennyivel is kevesebb németet, amerikait és franciát kell
odaküldeni.

Hol vannak jelenleg magyar csapatok a nagyvilágban?

– Sínai-félsziget, Ciprus, Nyugat- Szahara, Koszovó, Albánia, Tampa (USA),
Kongó, Grúzia, hegyi Karabah, Tadzsikisztán, Afganisztán, Irak; és Szudánból
nemrég jöttünk el. Afganisztánban idén szeptemberben megszüntették a magyar
harcoló lövészszázadot, akik hazajövetelük előtt az utánuk érkező magyar
Tartományi Újjáépítési Csoportnak szállították át felszerelésüket Pol-e- Komriba.
Ezeket az információkat mindenki megtalálhatja a
honvedelem.hu weboldalon, azaz nem
titkosak.

A könnyű gyalogszázadnak mi volt a feladata?

– Az olaszokkal közösen végeztünk járőrözéseket Kabulban és környékén.
Tisztán katonai feladat volt. Együtt kellett működnünk az afgán helyi
hatóságokkal, a városvezetőkkel, a települések vezetőivel, vallási vezetőkkel,
külföldiek közül pedig az angolokkal, norvégokkal, amerikaiakkal, németekkel és
mindenki mással, aki katonai egységet küldött Afganisztánba.

Miért pont Baglan tartományba mentek?

– Azt mondják, hogy ha délre mentünk volna, akkor már most halottak lennénk.
Ezzel szemben Kabulban is szinte mindennap bizonytalan volt, hogy a járőrözésből
mindenki élve ér-e a bázisra. Az ottani emberek többsége nekünk nem barátunk. Az
afgánok évszázadok óta irtják egymást a különböző belviszályokban, de ha idegen
telepszik rájuk, akkor összefognak, és elzavarják a nyakukról. Az angolokat is
elverték három háborúban, az oroszokat is több alkalommal, és az a benyomásom,
hogy előbb-utóbb a NATO-csapatoknak is ez lesz a sorsa. Sem gazdaságilag, sem
egyéb szempontból nem éri meg ennek a háborúnak a fenntartása. A tálibok az
elmúlt időszakban látványosan megerősödtek, folyamatosan támadják Kabult és
környékét, úgy gondolkoznak, hogy ha elég embert megölnek egy adott ország
katonái közül, akkor azok ki fogják vonni csapataikat Afganisztánból.

Nagyon sok magyar katona tényleg úgy ment ki, hogy segíteni szeretett volna az
afgánoknak, és mire eljöttek, teljes szívükből gyűlölték őket, és legszívesebben
gránátot vágtak volna közéjük. Segítségünkért cserébe jó esetben leköpdöstek és
kővel dobáltak meg, rosszabb esetben ránk robbantottak egy teherautót, vagy
gránátokat lőttek a táborunkba.

Lehet ezt a helyzetet konszolidálni?

– Maszek véleményem szerint nem, viszont ha egységesen kivonul onnan a NATO,
akkor visszajönnek a tálibok, átveszik a hatalmat, és újra elkezdik a
terroristák kiképzését és az öngyilkos merénylők kiküldését a civilizált
világba.

Mekkora a realitása annak, hogy Magyarországra is eljutnak?

– Nem az a kérdés, hogy idejönnek-e, hanem az, hogy mikor.

Ezt miért állítja ilyen biztosan?

– Egy: NATO-tagok vagyunk, kettő: Oszama bin Laden már kétszer is említette
Magyarországot név szerint. A spanyolok, olaszok, franciák, németek is azt
hitték, hogy náluk soha nem fordulhat elő bombamerénylet. És nézze meg, mi
történt. A terroristák puha célpontokat keresnek, márpedig Magyarország annak
számít. Olyan szinten leépítettük a biztonsági rendszerünket, hogy egy fegyveres
konfliktus esetén szinte meztelenül állnánk a golyózáporban.

Önök is kerültek éles helyzetbe?

– Számtalan esetben a csodával határos módon menekültünk meg. Volt, hogy az
ellenőrző pontot pár perccel azután robbantották fel, hogy a magyar katonák
elhagyták a helyszínt. Júniusban például három aknagránátot is belőttek a
táborunkba. Fél év alatt alig volt olyan nap, amikor nem félárbocon volt a
zászló a katonai áldozatok miatt. A hírekbe azonban csak a nagyobb horderejű
támadások kerülnek be.

Mi alapján válogatják ki az egyes misszió katonáit Magyarországon?

– Hivatalosan az volna a legjobb, ha a legprofibbak és legtapasztaltabbak
mehetnének, de ha megnézi a híradásokat, az újjáépítési csoport kiküldésénél is
botrányok voltak. Kineveztek egy parancsnokot, három napig ország-világ előtt
mutogatták, majd pár nap múlva üzentek neki, hogy mégsem ő lesz. Aki helyette
ment ki, az pedig nem szerezte meg a katonák osztatlan támogatását, a
megbecsülésükről nem is beszélek.

Mi a garancia arra, hogy mindenki élve tér haza Magyarországra?

– Semmi. De ha élve is térnek haza, sokan egy életre szóló betegséget
szedhetnek össze a misszió pár hónapja alatt. A hazatértek többségét a kollégái
úgy fogadják, mintha jól fizető vakációból érkezett volna meg, és nagyon komoly
elvárásokat támasztanak velük szemben. Több esetben előfordult, hogy a kint
tartózkodó katona elvesztette beosztását, mire hazatért. Itthon nincsen olyan
program, ami a katona visszailleszkedését segítené, igaz, az sem érdekelte a
honvédséget, hogy a külföldön lévő katonák itthon maradt családja hogy van,
legfeljebb a missziós karácsonyra hívják meg a családok egy részét, de ez nem
komoly segítség.

Gondolom, a nagy kockázathoz nagy honorárium is társul.

– Nem hazudik, aki azt állítja, hogy a magyar katonák többsége elsősorban
pénzt keresni megy külföldre. De az is az igazsághoz tartozik, hogy miközben nem
a legkorszerűbb felszereléssel az életünket kockáztatjuk, a magyar átlagfizetés
háromszorosát kapjuk. És ez még mindig csak a harmada vagy a negyede egy hasonló
munkakört ellátó amerikai fizetésének. Ezért van, hogy leginkább kalandvágyó
fiatal kölykök, vagy az udvariasan szólva szakmailag elhivatottak vállalják ezt
a szintű kockázatot.

Akkor miért van túljelentkezés ezekre a feladatokra?

– Nem mindenhol van túljelentkezés. Ciprusra és a Sínai-félszigetre igen, de
Irakba, Afganisztánba vagy a veszélyesebb helyekre már nehéz szakembert vagy
főtisztet találni. Sok esetben nyolc-tíz ember sem vállalja a felkérést, ezért
néha parancsba kell adni, hogy végrehajtsák a feladatot. A szolgálati szabályzat
is úgy módosult, hogy a beleegyezésünk nélkül egy évig bármilyen külszolgálatra
kivezényelhetők vagyunk.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!