Ha már helyzetbe hozásról beszélünk, pár napja igencsak kínos helyzetbe
hozták. Több sajtóorgánum is azt híresztelte, hogy ön október 1-jével lemond
tisztségeiről, és visszavonul az aktív politizálástól. Igaz ez?
– Nem, de ez olyan álhír volt, melyet bőven tárgyalt a magyar sajtó.
Októberben semmiképp sem aktuális a lemondásom.
Kit ajánlana utódjául az SZDSZ élére, ha mégis elkövetkezne ez a pillanat?
Többen Kóka János nevét emlegetik lehetséges elnökként.
– Ha valamikor az utódlás kérdése felmerül, akkor erről a Szabad Demokraták
Szövetségének küldöttgyűlése hivatott dönteni. Mi nem az a párt vagyunk, ahol az
elnök kijelöli az utódját.
Mit remél, hogyan szerepel majd pártja az őszi önkormányzati választásokon?
– Úgy látom, hogy a polgármestereink meg tudják tartani pozíciójukat, és nem
zárom ki, hogy akár még többen is lesznek, mint voltak a 2002-es választásokat
követően. A képviselő-testületi tagjaink száma is nagyjából azonos marad, és
szeretném, ha több megyében lenne képviselete az SZDSZ-nek, mint volt 2002-ben.
A közvélemény-kutatások alapján komoly előnyre tett szert a Fidesz
– Az biztos, hogy a konvergenciaprogram elfogadása, illetve az a csomag,
amelyet most az egyensúly helyreállítása érdekében el kell fogadni és végig kell
vinni, természetes módon koptatja a kormánypártok népszerűségét. Csakhogy az
államférfit a politikustól az különbözteti meg, hogy akkor is képes cselekedni,
ha tudja, hogy az átmenetileg népszerűségvesztéssel jár. Lehet, hogy ez
jelentkezik a választási eredményekben is, ugyanakkor annak a lehetőségét sem
zárom ki, hogy
a választók visszaigazolják: elfogadható, ha egy politikai erő bátran fel meri
vállalni a szükségszerű intézkedéseket.
Mennyire egyezik az önök programja a most benyújtandó programmal?
– A konvergenciaprogram egy kompromisszum eredménye, hiszen ha az SZDSZ
készítette volna, akkor ez másképp nézne ki. Hozzáteszem: ha az MSZP egyedül
csinálná, nyilván akkor is másképp nézne ki. A koalíciós pártok kompromisszumát
tükrözi ez a program. Ha rajtunk múlna, akkor bizonyos területeken visszafogtuk
volna a kiadásokat – gondolok például a tizenharmadik havi nyugdíj beépítésére a
nyugdíjakba –, másrészt viszont egy gyorsabb kiigazítást csináltunk volna, és
ennek megfelelően egy határozottabb, versenyképesség-javító programot vittünk
volna végig.
A konvergenciaprogram alapján az ön számításai szerint mikor lesz az
euróövezet tagja Magyarország?
– Nem szállok be ebbe a találgatósdiba, egyébként is számtalanszor
elmondtam, hogy az ország szempontjából nem az eurócsatlakozás és még csak nem
is Brüsszel miatt fontos az egyensúly helyreállítása, hanem saját magunk és az
utánunk következő generációk miatt. Ebből a szempontból tartom fontosnak, hogy a
lehetséges legrövidebb időn belül álljon helyre az egyensúly. Ha ez alatt a
három százalék körüli hiányt értjük, akkor ez 2009-re végigvihető. Ha ennek
következtében aztán – nem sokkal ezután – be tudjuk vezetni az eurót is, az már
csak hab a tortán. n