A jobboldal nem tud mit kezdeni a kommunista Nagy Imrével Fotó: V. Sz.
– A kormány Európa kulturális fővárosának Pécs városát jelölte. A fideszes Kósa Lajos, Debrecen polgármestere azonban úgy véli: ebben az ügyben politikai döntés született.
– Ha a szakmai döntőbizottságból tízen Debrecent javasolták volna kulturális fővárosnak, és Pécs csupán egy szavazatot kapott volna, nos, én nem gondoltam és hangoztattam volna, hogy ez egy politikai döntés. Úgy vélem, akkor lett volna politikai döntés, ha a kormány fittyet hány a szakmai zsűri véleményére, és homlokegyenest mást jelöl kulturális fővárosnak.
– A szocialisták azonban nem voltak mindig ilyen megfontoltak. A köztársasági elnök jelölésekor szembementek a többséggel, és ragaszkodtak Szili Katalin személyéhez. A koalícióban érzékelhető még a feszültség?
– Nem tagadom, emiatt volt feszültség az MSZP és az SZDSZ között. Nem jó ugyanis vereséget szenvedni. Azt azonban egyértelműen pozitívumnak könyveljük el, hogy a párt megmutatta: képes önállóan is döntést hozni, amihez aztán következetesen tud ragaszkodni. Ne felejtsük el, hogy az MSZP volt az egyetlen olyan párt, amelyik tisztességesen viselkedett, és nem kreált cirkuszt a köztársasági elnök megválasztásából.
– Apropó, a szocialistáknak bejött Sólyom László mint államfő?
– A Magyar Köztársaság parlamentje Sólyom Lászlót választotta meg köztársasági elnöknek.
– Diplomatikus válasz.
– Megjegyzem, büszke vagyok rá, hogy Szili Katalin és Sólyom László személyében két pécsi közül kellett választani. El kell ismerni, hogy Sólyom László karizmatikájában az eddigi elnökökhöz képest más típust képvisel. Mindenféleképpen mellette szól, hogy egy nagyon sikeres alkotmánybírói pálya után lett államfő.
– Éppen Szili Katalin volt az, aki nemrég egy új alkotmány elkészítését javasolta, de végül az ötletből semmi sem lett. Ezek szerint a szocialisták lemondtak egy új alaptörvény megalkotásáról?
– Véleményem szerint elő kell venni ezt a témát. Úgy vélem, az egész parlamentnek azon kellene munkálkodnia, hogy a 21. századi Magyarországnak legyen egy koherens és jó alkotmánya, amely szövegezésében világos és korszerű, valamint az uniós normákat tartja szem előtt. Azt gondolom, ha jövőre folytatjuk a kormányzást, mindezt elő is fogjuk terjeszteni.
– Úgy tűnik, a Fidesz politikusai újra a teljes letámadás taktikáját követik. Az idei október 23-ai ünnepség sem múlt el kommunistázás, spionozás nélkül. Az MSZP nem gondolkodik azon, hogy megszívlelje egykori kommunikációs stratégájának, Ron Werbernek a tanácsait?
– Nem. Mi nem az utcai politizálásban és lejárató akciókban akarunk keménykedni, hanem azt akarjuk végigvinni, amit bevállaltunk. Ami pedig az ellenzéki politikusok kiszólásait illeti, azon tűnődöm, hogy a Fidesznek nincs mának szóló üzenete.
– Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint jövőre, az \'56-os forradalom ötvenedik évfordulójára le kell tudni zárni a hazai közéletre jellemző széthúzást, megosztottságot. Képes lesz erre a magyar közélet?
– Kétlem, mégis az októberi forradalom ötvenedik évfordulójára méltósággal kell készülni, akár egy egész éven át. 1993-ban kiadtam egy könyvet Nagy Imréről. Egy-egy példányt elküldtem az Országgyűlés minden egyes képviselőjének, de egyedül csak Pető Iván méltatott válaszra. Sajnos, már akkor nagy érdektelenség jellemezte a témát. Miért? Magyarországon a forradalom az anarchistából kommunistává avanzsált Nagy Imre vezetésével történt meg. Ezzel a kommunista, volt anarchista Nagy Imrével azonban semmit nem tud kezdeni a hazai jobboldal. Ma számos rendezvényen Nagy Imre neve el sem hangzik – de fütyülést és kommunistázást annál többet hallani. Szerintem a forradalmat és az ötvenes éveket csak úgy lehet átlátni, ha korabeli beszédeket és dokumentumokat olvasunk. Így meg lehet érteni, de a tudatlanok ne tanítsanak a forradalomról.
2005. 10. 28. (IX/43)
