A jövő évi parlamenti választások kitűzésekor több időpont között választhat az államfő. A jogszabályok szerint 47 olyan nap van, amelyre kiírhatja a választásokat az államfő, de a rendszerváltás utáni szokásjogot figyelembe véve is több hétvége közül választhat. A választásokat április vagy május hónapra lehet kiírni, ami nem eshet ünnepnapra, továbbá munkaszüneti napra, illetve az ezeket megelőző és követő napokra. A választások második fordulójának pedig az első fordulót követő 14. napra kell esnie. (MTI)
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2005. 09. 23. (IX/38)
